Régi Kiskunfélegyházi kistérségi szintű portál

<<< Ugrás az előző (ötödik) oldalra

Az APEH-os nullás igazolás birtokában új lehetősegek nyíltak a TE Ganz-Röck Zrt. számára. Ez a remélhetően utolsó oldal az új lehetőségekről fog szólni.
Itt ki szeretném emelni az állami garanciavállalásos hitelt.

 Ma, azaz hétfőn napirend után interpellálni fog Garai képviselő úr a Parlamentben.

Olyan információm volt, hogy a (nem akarom közzétenni)-bank nem adott hozzáférést a cég számlájához. Az ott levő pénzre igen nagy szükség lenne. Kérdésemet feltettem parlamenti ülésezés végett SMS-ben Garai úrnak, aki azonnal válaszolva közölte, hogy úgy tudja, hogy ez a probléma megoldódott.

 Lentebb megtekintheti dr. Garai István Levente immárr a negyedik interpellációját a Parlamentben. Felhívnám a figyelmét arra, hogy Burány Sándor államtitkár válaszol, az az államtitkár, aki még a tavasszal elkezdett foglalkozni a TE Ganz-Röck ügyével. Később más pozícióba került, de most válaszával rávilágított több lényeges momentumra. Ha ezt végighallgatja, akkor sok tekintetben tisztán lehet látni a pillanatnyi helyzetet és a jövő lehetőségeit.

Dr. Világosi Gábor: ”Merre tovább TE Ganz-Röck, sikertörténet vagy vadkapitalizmus” címmel megadom képviselő úrnak a szót 5 perces időkeretben.  Dr. Garai István: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezések gyára nehézségei az elmúlt hetekben többször került itt napirendre nyilván a jobbítás szándékával, de ebben úgy gondolom, hogy a választó polgároknak, illetve az érintetteknek, a munkásoknak egyébként is joguk van a megfelelő információ birtoklására egyrészt, másrészt a megfelelő információ akár - itt azt kell mondani, hogy ha ezek nem is mindig a legjobbak voltak - bizonyos értelemben a biztos tájékozódás talaján a termelést elősegítő tényezővé válhatnak.  Hát a legfontosabb és legújabb információ egy papírocska, ami nagyon sokat ér, egy APEH nullás igazolás, ami azt igazolja, hogy a vállalatnak, a cégnek jelen pillanatban adótartozása nincs. Erről is szó volt, hogy ezért nagyon sokat küzdöttek a szakemberek, a munkások, a menedzsment és sok mindenki más is állami szervek részéről is és Szigetvári Viktor államtitkár úrnak a segítségét is ehelyütt köszönöm meg, mert ez nem egy ilyen jótétemény, mert az APEH azért állja a sarat és a törvényesség és a gazdasági ésszerűség határain belül hozta meg a döntését, ami természetesen nem arról szól, hogy a vállalatnak, a cégnek az adótartozásait és egyéb hátralékait eltörölték volna, hanem átütemezték. Köszönhetően annak az üzleti tervnek és annak a reménybeli megrendelés állománynak, ami a következő hónapokban ha teljesítésre kerül, akkor az állam, az APEH és mindenki hozzájut azokhoz az adótartozásokhoz és járulék tartozásokhoz, amiben erről szól ez az adóigazolás. Természetesen különböző biztosítékok is rendelkezésre állnak, ami természetesen, nyilván a törvényesség és a gazdasági ésszerűség határain belül meg kell, hogy legyen, különböző vagyon és vagyoni értékű biztosítékokról van szó. Na most ez az igazolás különböző lehetőségeket nyitott meg a jelenben, elsősorban különböző banki műveletek szabadultak fel - itt az APEH inkasszónak a megszüntetésére gondolok - itt két ága van ennek a lehetőségnek. Egyik, ami talán a legfontosabb az érintett emberek vonatkozásában: azok a források, amelyek már különböző banki számlákon azért rendelkezésre álltak - mert az üzem és a cég folyamatosan dolgozott - ezzel felszabadultak egyrészt a dolgozók jelentősen elmaradt fizetés hátralékának a bizonyos mértékig való csökkentésére, másrészt pedig hát nyilvánvalóan a folyamatos termelés feltételeinek a megteremtésére, itt gondolok a különböző anyag- és energia költségek fedezetére. Ehelyütt kérem az érintetteket, az érintett bankokat az elkövetkezendő napokban - mert itt azért a fizetésekre gondolok karácsony előtt ennek óriási jelentősége van - ennek a mentalitásnak a megőrzésére - itt elsősorban az Eximbankra és a Magyar Fejlesztési Bankra gondolok - hogy mind a fizetések lehetséges fedezetének a folyósításával, mind pedig a termelés folyamatosságának a biztosításával lépjünk tovább. Ennek az adóigazolásnak a jövő és a közeljövő vonatkozásában óriási jelentősége van, az állami forgóeszköz hitel garanciavállalás feltételrendszerének a kidolgozásában, melyek a napokban folynak, igen jelentős menedzsment, tulajdonosi és banki szakember háttér igénybevételével, én kérem, hogy az a lendület, ami az elmúlt napokban hát megtestesült ezen a területen, folytatódjék tovább, mert a vállalatnak, a cégnek a későbbi termelés finanszírozásában a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújtott állami finanszírozási hitel, forgóeszköz hitelgarancia ez alapvető jelentőségű. És hát valóban itt van a karácsony, ennek mindannyian nagyon örülünk és sok boldogságot, békés ünnepeket kívánok mindenkinek, de itt azért el kell mondani, hogy elkövetkezendő napokban és pont karácsony előtt azoknak az embereknek, akik az elmúlt hónapokban rengeteget dolgoztak abban a reményben, hogy majd idáig eljutunk, az ő fizetésük előlegeinek a valamelyest való törlesztése, vagy kipótlása azért napirenden van és erről karácsony előtt főleg nem szabad megfeledkezni és lehetőség szerint, természetesen a karácsony figyelembe vételével folytatni kell azokat az effektív tárgyalásokat is, amelyek a különböző potenciális megrendelőkkel az aktualizált üzleti terv vonatkozásában a cég rövidtávú, középtávú és hosszabb távú fennmaradását és fejlődését is garantálhatják. A közös siker reményében kívánok - hát mit kívánhatok a következő esztendőre - boldog és dolgos - ez még rímel is egymással - új esztendőt a cég dolgozóinak és a vezetőinek és azoknak az állami közreműködőknek - itt például Murányi államtitkár úrnak, aki nagyon sokat segített már tavasszal ebben az ügyben - és őneki is, önnek is, neked is köszönetet mondok most ebben a pillanatban, akik eddig segítőkészen munkájukkal hozzájárultak a Ganz-Röck fönnmaradásához és már mondhatom azt, hogy talán a további fejlődéséhez is hozzájárulhatunk mindannyian és hát természetesen a karácsonyi és az újévi jókívánságok mellett köszönetet mondok minden szereplőnek, aki eddig ebben az ügyben bármi jószándékkal bármi konkrét tettet tett. Köszönöm szépen. Dr. Világosi Gábor: Köszönöm! Megkérdezem, kíván-e szólni valaki a kormány részéről? Igen, megadom a szót Burány Sándor államtitkár úrnak. Burány Sándor: Köszönöm szépen a szót tisztelt elnök úr, tisztelt ház, tisztelt képviselő úr. Valóban a Ganz-Röck története megérdemli a figyelmet, most már nem először napirenden kívüli hozzászólás keretében foglalkozunk a cég helyzetével és a megoldási lehetőségekkel. Mint képviselő úr bizonyára tudja, a kormány ebben az időszakban és a nehéz körülmények ellenére is mindent megtesz annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentését és a munkahelyek megtartását, a kormánynak ugyanis minden vállalkozás fontos. Ezért is fordítottunk az uniós források mellett mintegy 16 milliárd forintnyi hazai forrást is a munkahelyek megtartására. A képviselő úr által említett társaság gondjai azért folyamatos törődést igényelnek. Jelenleg ugyanis komoly tőkehiánnyal küzd, ráadásul az elmúlt években jelentős hitelterheket halmozott fel. A kereskedelmi bankok mellett jelenleg az Eximbank,mint állami bank is jelentős mértékben hitelezi a Ganz-Röck-öt. Fontosnak tartom kiemelni ezért, hogy ez utóbbi továbbra is vizsgálja jelenlegi kitettség átütemezésének lehetőségét. A rendelkezésünkre álló információk szerint a cég üzleti tervét nagyrészt a külföldön végzett fővállalkozói tevékenységre alapozza. Elképzeléseit az ebből a tevékenységből származó árbevétel és nyereség tudná fedezni. A társaság ugyanakkor fővállalkozói tevékenysége vonatkozásában csupán ajánlatokat tudott számunkra bemutatni, konkrét megrendelés állományt azonban egyelőre nem. A támogatás mindenképpen szükséges lenne, hogy a társaságnak tényleges megrendelés állománya és ezáltal árbevétele legyen. Ha ez teljesülne, lehetne továbblépni és lehetne mire alapozni ezt a támogatást. Ennek érdekében a Magyar Fejlesztési Bank folyamatosan egyeztet és tárgyal az említett céggel, ebben az ügyben előrelépés, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kiadott egy indikatív finanszírozási ajánlatot, amelyre most a tulajdonosoknak kell válaszolni. Tisztelt képviselő úr! Megerősített, változatlanul érdekeltek vagyunk a társaság nehéz helyzetében a megsegítésre, ugyanakkor ez a dolog két fél akaratán is múlik. Az is szükséges, hogy a társaság és annak tulajdonosai szintén mindent megtegyenek, ami jelen helyzetben csak elvárható. Még egyszer, nem győzöm hangsúlyozni, a kormány ebben az ügyben is segíteni akar. Köszönöm szépen a figyelmüket.

A képviselő úr megmutatja az APEH-os nullás igazolást.

2009, decemeber 14.  

Információink szerint a bérhátralékok csökkennek, vagyis javuló tendencia van ebben a témában.
Ma (18-án) beszéltem Garai úrral, aki elmondta, hogy nagyon a sarkára kellett állnia azért, hogy ne rekedjenek meg a folyamatok. Ez legalább negyedórás beszélgetés volt, amit most egy öncenzúrázott mondatban leírtam. Én aki belefolytam a folyamatokba, tudom igazolni, hogy minden törvényes és "még törvényes" eszközzel küzd a vállalat felemelkedéséért, a munkahelyekért. Volt olyan olvasó, aki megjegyezte, hogy ez a feltálalás egy kicsit választási kampány benyomását kelti. Én nem vagyok elkötelezve egyik pártnak, vagy politikai szereplőnek sem, de ha ez annak tűnik, én felvállalom. Az én megközelítésemben nem politikáról van szó, hanem egy nemes ügyért folyó közös küzdelemről. Én köszönöm a Garai úr politikai ellenzékének, hogy uriember módjára viselkedett. A jelenlegi politikai felállás szerint, most Garai úrnak volt lehetősége, amit maximálisan kihasznált. A legkevesebb, amit mondhatok, hogy köszönjük fáradozását. Ennyit a politikai megközelítésről, ígérem ez volt az utolsó.  Köszönöm türelmüket.

 Meglátásom szerint, a jövő annak függvényében fog majd alakulni, hogy sikerül-e megfelelő mennyiségű valós szerződést kötni, vagyis lesz-e munka, hisz a hitelfelvétel  feltétele elsősorban ez. Újabban vannak ilyen irányú jó hírek is. Reméljük, hogy ninél előbb sikerül a teljes kapacitást lekötő szerződéseket kötni. Az idő nagyon sürget. Bízok benne, hogy az illetékesek érzik a felelősség súlyát, hisz ez nem a dolgozók, Garai úr, állam vagy bárki más feledata.

2009, decemeber 18-tól 2010, január 2-ig

A TE Ganz-Röck dolgozóit a fizetések átutalása mellett a megfelelő mennyiségű munka megléte foglalkoztatja. Sok mende-monda hallatszik, ezért tervezek Garai úrral január 5-10 között egy ilyen támájú riportot. Kérésemre reagálva válaszában elmondta, hogy "körülnéz a témában" és tájékoztatja a portálon keresztül az érdeklődőket, amit köszönettel várunk.

 2010, január 3.

A képviselő urral ma egyeztettem több témában is, és abban állapodtunk meg, hogy a jövő héten lesz aktuális a riport. Mindketten abban reménykedünk, hogy addigra jó hírekkel tudunk szolgálni Önöknek. Előbb csak abban az esetben lesz a támával kapcsolatos közlés, ha valami fontosat tudunk meg, vagy ha valami okból megakadnak a pozitív irányú folyamatok.
Örömmel veszem az olvasói megkereséseket, ezzel is segítve a felkészülést. A riportok csak látszólag egyszereplősek, mert igen aprólékos és hosszas egyeztetés szokta megelőzni. Meg szoktuk beszélni, hogy mi az, amire szeretném hogy kitérjen, választ adjon.
Előzőekben elárulom, hogy most az egyik téma a szerződéskötések lesznek, vagyis hogy vannak-e szerződéskötések új projektekre, aminek a finanszírozására fel lehet venni a hitelt. Ha munka lesz, akkor szükség lesz a szorgos dolgozó kezekre és elmékre. Viszont ha nem lesz, akkor ...., - ne is mondjam tovább. 

2010, január 4. 

Esedékessé vált a riport Garai úrral, de sajnos nem értem el különböző okok végett. Most írtam egy SMS-t neki, kérve, hogy hívjon vissza.

A január 4-ei beszélgetésünkkor nagyon pozitívan fogadta a kérésemet és azt mondta, hogy úgy tudja, minden rendben van a TR Ganz-Röck-nél. Bevallom én kételkedtem, hisz én akkor úgy éreztem, hogy semmi sincs rendben, és most pedig úgy tudom, hogy helyesek voltak megérzéseim.
A gyár dolgozói nem kerestek meg egyeztetés végett, ezért azt kell megállapítanom, hogy nekik nagyon megfelel minden, elégedettek mindennel.

Nos, ezek után várom a fejleményeket.

 Arra is szeretnék választ kapni, hogy azok akik felmondással otthagyták a vállalatot, miért nem kapják meg a jövedelemigazolásukat? Miért nem járnak el törvényesen? Az új munkahelyen a munkába állás feltétele ennek megléte. Amennyiben az új munkáltató eltekint hiányától, a havi APEH felé történő adatszolgáltatásban csak becsült adatokat tud lejelenteni.

Náhány perc múlva érkezett egy dolgozói üzenet, amiben megerősítette aggodalmaimat, sőt a létszámleépítéssel kapcsolatban ő több mint 50 fővel többet írt.

Garai képviselő úr SMS-ben válaszolt SMS-emre, amiben azt írta, hogy holnap lesznek új információi.

2010, január 12.   

A képviselő úrral történt mai egyeztetésem fejleménye egy szokásos módon készített riport lesz. Várhatóan 21 óra körül lesz majd megtekinthető portálunkon, maga a riport 19 óra körül lesz rögzítve. A témákat röviden megbeszéltük, úgy vélem, hogy választ fognak illetve fogunk kapni sok lényeges kérdésre.
Rövid beszélgetésünkből az tűnt ki, hogy kritikusan tekint a gyár működtetőire.

 19 óra 30 perckor tájékoztatom a kedves látogatókat, hogy Garai úr hívásomra egyszer nem vette fel a telefont, körülbelül 10 perc múlva pedig nem volt elérhető.
Mire lehet ebből köveztetni? Mivel azt mondta nekem, hogy még informálódni fog mielőtt riportrot ad, minden valószínűséggel nem jó információkat kapott.
El kell mondanom, hogy Garai úr mindent megtett a gyár fellendüléséért, a munkahelyek megőrzéséért. Beszélgetéseinkből az szűrődött ki, hogy a legfontosabb lenne a számára az, hogy minél több dolgozót foglalkoztasson a gyár.
Elmondásaiból és saját tapasztalataim alapján az a véleményem, hogy mindig van vagy vannak, akik bele köpnek a levesbe. Saját dolgaimban is azt tapasztalom, hogy saját szavaimmal élve, rengeteg balfék ember van, aki a pozitív dolgokat negatívvá teszi.

Megszületésünkkor kaptunk egy lehetőséget az Élettől, hogy valamit tegyünk itt a Földön. Halálunkkal mindent elveszítünk, semmit sem vihetünk magunkkal oda ahol senki sem tudja biztosan, hogy mi van. Mit hagyunk magunk után? Azt a néhány megszerzett javat, tárgyat és cselekedeteinket. Igen, a cselekedeteinket hagyjuk hátra. Ami jót cselekedtünk életünkben, azt mind hátra hagyjuk szeretteinknek és embertársainknak. Ja persze, a rosszat is.
Elnézést, kicsit elelmélkedtem és ezt most megosztottam Önökkel.

Kérnék minden alkalmazottat, hogy tartsa szem előtt azt az aranyszabályt, hogy addig amíg biztos jó helye nincs, addig nem mond fel munkáltatójánk. Bármennyire is elege van mindenből, nem teszi meg azt a "szívességet", hogy felmond. Mondjon fel a munkáltató törvényesen! Munkanélkülivé bármikor válhat, viszont elfogadható munkahelyet nagy valósínűséggel nem talál. Ne dőljön be mindenféle ígérgetésnek, tartsa be az aranyszabályokat, azokban nem fog csalódni! Arany szabály az is, hogy ha nem kap fizetést, nem dolgozik ingyen mindaddig, amíg a bérgarancia alap tart. Aki munkahelyet keres, tartsa szem előtt, hogy vannak büntetőtábor minőségű munkahelyek, gondolom, hogy Ön nem érdemli azt meg. Ha jelentkezik munkahelyre, életrajzot  ad be, -  mire számíthat? Megjósolom, hogy például 40 beadott pályázat esetén 2-5 helyen behívják állásinterjúra, ahol lesznek vagy húszan. Ott az Ön idejét rabolva alázzák úgy, hogy egy fillért sem kap, sőt Önnek kerül pénzébe az utazás. És mi lesz a végeredménye? Nagy valószínűséggel valamilyen kifogással nem veszik fel. Könnyen lehet, hogy felvesznek olyat, aki valakinek a valakije, jóval  kevesebb szakmai alkalmassággal.
Ha munkahelyet keres javaslom,  hogy kérdezze meg rokonait, barátait vagy ismerőset, hogy nem-e tudnak valahol "üresedést". Általában nyugdíjazás végett megüresedett helyre szerencsés menni, akkor talán Ön is megélheti új munkahelyén a nyugdíjba menetelt.
Tudom ezeknek a gondolatoknak nem itt volna a helye, de ígértem egy hasonló témájú tájékoztatást vagy inkább közös gondolkodást, amivel sajnos adós maradtam. 

Én ezek után, .. Garai urat pénteken fogom zaklatni a beszámoló riport végett, időt adva neki a jobb hírek kiharcolására.
Köszönöm figyelmüket és továbbra is várom üzeneteiket, e-mailjeiket.

2010, január 13.

Ma beszélgettem Lezsák országgyűlési képviselővel, és mivel nem készült vele szakszóval élve anyag, szabad maradt a mai estém. Ezt a megmaradt időt kihasználva felhívtam Garai urat a riporttal kapcsolatban. Nagyon segítőkész volt, és 20 óra környékére ígérte a riportot, ami azt jelenti, hogy 22 óra körül lesz megtekinthető a portálon. Elmondta, hogy azóta tájékozódott a témában. Reméljük, hogy választ kapunk sok kérdésre, és tisztábban fogjuk látni a TE Ganz-Röck jövőjét. Magam részéről izgatottan várom az új híreket. 

A riport meghallgatható, ha elindítja a lejátszót.

Garai I.: Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm az érdeklődőket, akik akár hanganyag formájában, meg az Interneten írott betű formájában kísérik figyelemmel azokat az eseményeket, amelyek már tavaly elkezdődtek. Kisebb-nagyobb döccenőkkel, de azért úgy gondolom, hogy előrehaladással folytatódnak, folytatódtak, és nagyon reménykedek egy pozitív végkifejletben. Miről is van pontosan szó? A Transelektro gépgyár termelésének a biztonságosabbá tétele érdekében történtek lépések az elmúlt esztendőben. Több alkalommal próbáltam a Parlament falain belül akár felszólalás formájában, akár az érintettek egy asztalhoz való leültetésével eredményt elérni. Egyrészt a finanszírozás biztonságának a megteremtésével, amiben előrelépés volt az, hogy az APEH különböző járulékokat, közterheket nem elengedett mert itt az adófizetők pénzéről van szó, tehát azoknak az embereknek a pénzéről is beszélhetünk, akik éppen ott dolgoznak most is a gépgyárban, de még nem kapták meg messze azt a fizetést, amiért megdolgoztak de a lényeg az, hogy ezzel az átütemezéssel némi levegőhöz jutott a cég. Elkezdhettük a tárgyalásokat a Magyar Fejlesztési Bankkal és úgy néz ki, hogy az a feltételrendszer, amit a menedzsment és a tulajdonosok többszöri tárgyalási forduló után prezentáltak a banknak, most már megfelelő alapot nyújthat arra, hogy a cég, illetve a gyár termelése közép és hosszabb távon stabil lehet, annak a 3,15 milliárd forintos állami forgóeszköz hitelgarancia felvételének a formájában, melynek a feltételrendszerén most dolgoznak az érintettek. És most is dolgoznak és majdnem azt kell mondjam, hogy az ünnepek alatt is dolgoztak, mert nekem az volt a kérésem, hogy itt azért több száz embernek a kenyeréről van szó, hogy jó, természetesen a karácsony és az új esztendő egy-két napja olyan, ami mindenki számára talán szent és sérthetetlen, de azért hogy ne legyenek több hetes szünetek, olyan időintervallumok, amikor megállnak a tárgyalások akár itthon, akár a külföldi potenciális megrendelőkkel, mert ez is napirenden volt, és a tegnapi, tegnapelőtti információim szerint azok a tárgyalások folytatódtak, amelyek a különböző potenciális megrendelőkkel decemberben, illetve már novemberben is elkezdődtek és úgy néz ki, hogy ezen nehéz időszak áthidalása után egy olyan rendelésállomány áll a cég, illetve a gyár rendelkezésére, ami a bevételeket is biztosítva záros határidőn belül lehetővé teszi a tartozások jelentős csökkentését, illetve ami számomra ebben a pillanatban azért el kell mondani, hogy fontosabb - mert én is félegyházi ember vagyok és nagyon sok munkásembert ismerek, aki kinn dolgozik a gyárban - azon ígéreteknek a betartása, ami a különböző bérhátralékok, elmaradások kifizetések formájában tárgyalási alap volt a menedzsment, a cég vezetése, a sztrájkbizottság és a dolgozók között és ezzel kapcsolatban olyan információim vannak, hogy azokat az ígéreteket a vezetés tartani tudja. Kétségtelen, hogy elég komoly nyomást kellett gyakorolni, eleinte talán az állami szervekre itt elsősorban az APEH-re gondolok természetesen minden törvényszerű megközelítést feltételezve â013 magától értetődik de hát itt is arról volt szó, hogy amit mondjuk három nap alatt el lehet intézni, azt kértem, kértük, hogy két nap alatt, vagy egy nap alatt tessék próbálni már elintézni és ez elég sokszor be is jött. Na most nyilvánvalóan, és ezt a Parlamentben is elmondtam, hogy abban az esetben, amikor az állam és az adófizetők segítő kezet nyújtanak egy cégnek, itt elsősorban nem a tulajdonosok érdekében teszik, hanem a dolgozók érdekében és a magyar állam érdekében, mert prosperáló cég ugye tud adót fizetni, az elmaradásokat, különböző hátralékokat is tudja fizetni, de ugyanakkor a tulajdonosok részéről is megfelelő felelősségteljes hozzáállást és kockázatvállalást várna el az ember, akár a szakma részéről, akár a politika részéről. Na most a bankokkal és az APEH-hel történő tárgyalások folyamán a tulajdonosok első körben egy elég jelentős összeg befizetését vállaltak, amit meg is tettek, ami egyrészt lehetővé tette az elmaradt bérek egy részének hangsúlyozom ezzel nem vagyok abszolút elégedett, ami a jelenlegi helyzet, egy részének a kifizetését, illetve a tárgyalások folytatását az APEH-hel és a bankkal és most úgy néz ki, hogy a Magyar Fejlesztési Bank egy ilyen ajánlatával összefüggésben sikerült olyan feltételrendszert a menedzsmentnek kidolgozni, ami azt jelenti, hogy akár a törlesztő részletek, akár a kamatfizetések tekintetében kedvező lehet a cég számára, ugyanakkor a rendelésállományt bizonyos értelemben alacsonyabb szinten is el fogja fogadni a bank ahhoz, hogy a kedvezőbb kamatozású kölcsönt, illetve állami támogatást rendelkezésükre bocsássa. Ebben az esetben egy újabb tulajdonosi szerepvállalásra és egy jelentősebb összeg befizetésére sor fog kerülni - ez elképzelhető, hogy egy-két héten belül megtörténik ami a bérek további rendezésére is megnyitja az utat akár a tőkehelyzet normalizálása, akár egyéb banki kintlévőségek további felszabadítása tekintetében. Most ez egy kedvező forgatókönyv minden tekintetben. Egyrészt a rendelésállomány megtartása, teljesítése a későbbi munka biztosítása vonatkozásában mert ahol van munka, ott van bevétel és ott lehet az embereknek fizetést adni illetve egyéb banktechnikai dolgok vonatkozásában is ez egy kedvező forgatókönyv. Na most természetesen én mondhatni azt, hogy egy botcsinálta szakember vagyok, aki azért már több hónapja ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, elég mélyen beleástam magam és sok összefüggéssel tisztában vagyok, de ugyanakkor azt kell mondani, hogy énnekem, mint országgyűlési képviselőnek nagyon sok lehetőségem van, akár egy parlamenti felszólalás, akár különböző jobboldali vagy baloldali média felületek felhasználásával ösztökélni akár az állam szereplőit, akár a tulajdonosokat és bárki mást, nyilvánvaló, hogy bizonyos információk továbbadásával ugyanezt a folyamatot tudom gerjeszteni, de az alapvető felelősség a menedzsment és a tulajdonosok vállán nyugszik. Na most ezt azért mondtam el, hogy bizonyos tárgyalási folyamatokban egy országgyűlési képviselő a jogszabályi kötöttségek miatt nem is vehet részt, vagy talán nem is ildomos, de nekünk, akár az embereknek, akik kint a gépgyárban dolgoznak, vagy az adófizetőknek, vagy nekünk, félegyházi polgároknak, akik őszintén el kell, hogy mondjam, hogy abban az esetben, hogyha a cég talpra áll, akkor egy jelentős iparűzési adóbevételt is ez jelenthet a városnak, ami áttételesen az intézmények, vagy mondjak egy konkrét példát, mint orvos, a kórház, tehát biztonságos működésének is az egyik feltétele lehet, tehát nagyon durván fogalmazva és ezt azért elmondtam a tárgyalások alkalmával és kérem, ne értse félre, aki ezt a riportot hallgatja, vagy a későbbiekben olvassa. Én nagyon empatikusan végighallgatom a menedzsment, a különféle bankok képviselőinek, vagy éppen a tulajdonosoknak a különböző érvrendszerét, kifogásait, sipákolását és így tovább és aztán látszik, hogy amikor a dolgok elmaradnak, akkor azért veszítek a türelmemből, de én azt mondom, hogy mindenkit végül is a végeredmény minősít és ebből a szempontból azt mondom, hogy igen, mindenki tegye oda, amit tud, ami a kötelessége, tegye oda a kötelességét az országgyűlési képviselő, hogy ezt az ügyet nem hagyja egy pillanatra se elaludni, nem hagyja azt, hogy bárki mondjuk a törvényesség határait áthágva bármiféle kellemetlen, vagy ne adj isten disznóságot kövessen el a céggel, a dolgozókkal szemben, ugyanakkor a menedzsment is, hogy borzasztó elánnal fusson a megrendelések után. Igen, a tulajdonosok is kérem, vegyék fel azt a kockázatot, amit igenis meg kell tenni egy tulajdonosnak egy piacgazdaságban, mert a piacgazdaság, az nem azt jelenti, hogy a dolgozók meg az állam bácsi kikaparja a gesztenyét a tulajdonosoknak. Igen kérem, ők is tegyenek bele pénzt, tegyenek bele kockázatot, együtt sírunk, együtt nevetünk, remélem, hogy a végén együtt nevetünk. Ezt mindazért mondtam, hogy szó sincs arról, hogy az ünnepek alkalmával, az ünnepek elteltével itt kényelmesen hátradőlünk annak tudatában, hogy valami jó irányba elmozdult, igen kérem, minden nap mondhatni azt kis túlzással, minden órában ezeket a folyamatokat figyelemmel kell kísérni és én ezt meg is fogom tenni, mert nekem ez a feladatom, rengeteg embert ismerek a gyárban barátaim, ismerőseim és ne értsék félre a hallgatók, az olvasók, én a becsületemért is küzdök. Az emberekért küzdök elsősorban, a városomért küzdök és a becsületemért is küzdök, hogy ennek az ügynek pozitív legyen a végkifejleménye és aki ez ellen tesz, abszolút nem érdekel, hogy milyen szinten teszi, az ellen minden olyan eszközt fel fogok használni, ami egy országgyűlési képviselő rendelkezésére áll. Remélem, hogy erre nem fog sor kerülni, de erre is kész vagyok. Kenyértörésre a dolgozók, az emberek és a város érdekében. Számos olyan gyakorlati kérdés van, ami talán a makrószámok vonatkozásában, amikor esetleg milliárdos megrendelésekről beszélünk, egy kicsit talán elsikkadhatna, de a dolgozók részéről ez itt rendkívül lényeges szegmense ennek a problémakörnek, meg hát egyébként azok az emberek nélkül, akik éjjel-nappal dolgoznak a gyárban, őnélkülük semmiféle termelés nem lenne, meg semmiféle eredmény, meg semmiféle bevétel és itt mondok köszönetet mindazoknak, akik eddig kitartottak a cég és a gyár mellett ebben a rendkívül nehéz helyzetben, ugyanakkor kényszerű okokból voltak olyanok, akik eltávoztak. Fölmerült egy olyan kérdés és kérés is, hogy azok az elmaradások, amelyek sokszor több hónapos különböző mértékű bérkimaradásokból halmozódtak össze, milyen megoldást lehet erre a kérdésre találni akkor, hogyha valaki kényszerű okból elhagyta a céget. Na most erre van egy példa, hogy ha nem is teljes mértékben, mert bizonyos mértékű kompenzációt azok is kaptak, akik időközben elmentek, na most én ezt úgy gondolom, hogy ez jogszerű is, meg igazságos is, mert hogyha egy tartozás fönnáll és közben valamilyen más tényező is belép ebbe a kérdéskörbe, attól még a tartozás, tartozás. Tehát amikor arról volt szó, hogy az elkövetkezendő egy-két hétben pozitív és jelentős mértékű előrelendülés képzelhető el a bank, a menedzsment és a tulajdonosok vonatkozásában, a hitelkeret megnyílása összefüggésében és egy újabb tulajdonosi tőkeelhelyezés szintén egy kiegészítő forráshoz juttatja a céget és az elmaradt bérek egy újabb részét ki lehet fizetni, akkor én azt természetesnek gondolom, hogy azok is megkapják, akiknél ez a tartozás fölhalmozódott, de hát egyéb okoknál fogva állásukat éppen elveszítették, vagy bármilyen más családi vagy egészségügyi okból, vagy ki tudja, milyen okból megváltak a cégtől, de hát a cégnek a tartozása én úgy gondolom, hogy nem évült el. Ugyanakkor ismét megköszönve az emberek kitartását és itt újra elmondom azt, hogy igazából nem rég láttam a híradót, hogy különböző sztrájk szituációk vannak az országban, én úgy gondolom, hogy a sztrájk, az egy demokratikus joga a dolgozóknak és az embereknek, ugyanakkor egyfajta felelősséget is magában rejt, mégpedig azt, hogy az a munkafolyamat, az a termelési folyamat és annak a különböző társadalmi vonatkozásai, költség, haszon, kockázat és ne adj isten, valamiféle károkozás formájában végül meghozzák a gyümölcsüket. Én úgy gondolom és úgy érzem, hogy ami Kiskunfélegyházán történt, az nagyon igazságos volt, tisztességes volt és hatékony volt és arányos volt, mert fölhívta a figyelmet az állami vezető és a tulajdonosok, a bankok vonatkozásában, hogy bizony az itt dolgozó embereknek van munkás öntudatuk, amire büszkék lehetnek és higgyék el, én is büszke vagyok ilyenkor, félegyházi vagyok, hogy itt a félegyházi emberek megmutatták az erejüket, ugyanakkor semmiféle olyan esemény nem történt, ami visszafordíthatatlanul, vagy jelentősen károsította volna a cégnek a teljesítő képességét. Köszönet, és azt mondom, hogy megható számomra, hogy ezt a kérdést ilyen szinten, ilyen empátiával, ilyen munkás öntudattal az emberek eddig vitték, rendkívül nehéz helyzetben, amikor tudom, hogy több hónapos fizetéselmaradásuk volt olyan időszakban, amikor jöttek a különböző fűtési számlák, energetikai számlák és bizony jött a karácsony is, amikor talán a szeretteiknek, a szeretteinknek valamiféle kis ajándékkal is próbáltak volna kedveskedni abból a minimális kis jövedelemből, ami éppen becsordogált. Ugyanakkor kérem ezt a fajta hozzáállást és nagyon megköszönöm előre is mert ez egyfajta taktikus hozzáállás is a dolgozók saját érdeke vonatkozásában is és itt volt egy olyan megkeresés is, többen megkerestek és érdeklődtek, hogy ebben a nehéz helyzetben mi van akkor, ha megválik valaki a cégtől. Hát az a tanácsom, hogy semmiféleképp ne mondjon föl senki se, mert annak olyan munkajogi következményei lennének, hogy akár egyéni szempontból, vagy akár nagyobb létszámot, tömeges vonatkozásában pont a tulajdonosoknak az érdekeit képviselhetné, tehát akkor bizonyos összegeket, bizonyos munkajogi következményeket akár az államnak, akár a tulajdonosoknak, a cégnek nem kellene viselni. Tehát én azt mondom és azt kérem, hogy azt a fajta kitartást, amit eddig tanúsítottak az emberek, talán bírják ki, bírjuk ki még egy-két hétig, egy-két hónapig, én úgy gondolom, talán már a nehezén túl vagyunk térben és időben is és akkor ez a cég újra talpára áll és igazából akkor  be lehet azokat a gyümölcsöket gyűjteni, amiért igazából elsősorban az itt dolgozó emberek igencsak megszolgáltak az elmúlt hónapokban.   Kovács I.: Köszönöm a látogatók nevében is a tájékoztatást.   Garai I.: Hát én meg nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy mindezt elmondhattam.

2010, január 14.

 Üjabb hírek, információk az új portálon érhetők el.
Linkje:www.kkfhkt.hu/hu/jovokep_te_2_6

2010, január 24.

Kovács István