Kiskunfélegyházi Kistérségi Szintű Portál

E törvény alkalmazásában:
1. háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,

2. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,

3. növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,

4. idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,

5. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,

6. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,

7. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,

8. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony
 

(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt az 1. melléklet szerinti tartalmú szerződés megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése nem kötelező, de a 12. §-ban foglalt rendelkezéseket - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - ebben az esetben is alkalmazni kell.
(3) Növénytermesztési idénymunka esetében az 1. mellékletben szereplő munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.
(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
(5) Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
(6) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.
(7) Ha a munkaszerződést nem kell írásba foglalni, a munkáltató - kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról a 2. melléklet szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.
 

(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,
b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,
c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,
d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,
e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. §-át,
f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
i) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
l) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.

(3) Háztartási munka esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)-(8) bekezdését és 76/A-76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,
d) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a,
e) nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,
f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143-143/A. §-a,
h) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a.

(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,
b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.

(5) Ha e törvény szerint jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni.
 

(1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag
a) mezőgazdasági idénymunka, valamint
b) a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
 

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
 

(1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre
a) természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint
b) a 2. § 2-4. pontjában meghatározott idénymunka esetén
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-10. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
 

(1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és
b) a 12. § (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
 

(1) Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szabályok, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdés alkalmazása helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. Az évi tízezer órás munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében a 7. § (1) bekezdésében, illetve a 8. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közteherelőleg választásának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.

(3) A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, a külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó), külön jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér, illetve - ha a munkavállalót megilleti - garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni. A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap tizenkét százaléka.

(4) A befizetett közteherelőleg és a 7. § (1) bekezdés, illetve a 8. § (1) bekezdés alapján ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg meg kell fizetnie, illetve a többletet a bevallással egyidejűleg - amennyiben külön jogszabály szerint igazolja, hogy a munka elvégzésére elháríthatatlan külső ok miatt nem került sor - visszaigényelheti, vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti. Az adóhatóság a többletnek a munkáltatót terhelő köztartozás levonása után fennmaradó részét a bevallásra nyitva álló határidő utolsó napjától számított harminc napon belül utalja vissza.
 

(1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha
a) külföldi személy vagy
b) egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy
c) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.