Kiskunfélegyházi Kistérségi Szintű Portál

 

<<< Ugrás az előző (harmincnyolcadik) oldalra 

Ugrás a (negyvenedik) oldalára >>> 
 

 

Az alábbi írásomat több mint egy hete fogalmaztam meg, és eddig a laptopomban tároltam:

 Úgy gondolom, Önök is sejtik, hogy hamarosan véget ér a TE Ganz-os sorozat. Sikertörténetnek indult, de végül a lehető legcsúfosabb történet lett belőle.
Az a tervem, hogy ezen az új oldalon eltársalgunk egy kicsit, és közösen megpróbáljuk elvarrni az elvarratlan szálakat. Én három ilyen szálról tudok.
Az egyik, a felszámoló biztos által intézett dolgok végkifejlete, de legalábbis a dolgozókat érintő végeredmény. Erről van sejtésünk, hogy mi várható, ugyanis az előző részben  az egyik hozzászóló írt már erről.

A másik, az ügyvédnő által elértek, vagy nem elértek ismertetése. Ezt úgy terveztem, hogy Molnár úron keresztül fogom megszerezni az információkat, de ebben kétségeim vannak, ugyanis Molnár úr elhelyezkedett és  azt nyilatkozta, hogy “kiszáll”ügyből. Azt mondta,hogy az ő tisztsége rég megszűnt, így ő is olyan személy mint bárki. Való igaz, a Sztrájkbizottság elnöke tisztsége a sztrájk befejezésével szűnt meg. Az ÜB elnöki tisztsége, hát ezt nem tudom, de mivel nem üzemel a gyár, ami meg üzemel, az meg már egy teljesen másik gyár, okafogyottá vált ez a tisztsége is. Mivel én eddig sem nagyon folytam bele ebbe a szálba, eztán sem szeretnék, azért megpróbálom rávenni, hogy segítsen elvarrni ezt a szálat.
A harmadik, pedig a gyári szakszervezeti mozgalom további alakulása. Nos ebben a témában már megtettem a lépést, ugyanis közel egy hete beszéltem Sárosi úrral, akivel abban állapodtunk meg, hogy körülbelül két hét múlva fog adni egy riportot, amiben válaszol a kérdésekre. Én kértem, hogy mondja majd el, amit szükségesnek tart, hisz valószínűleg ez lesz az utolsó alkalom, hogy szólhat a volt gyári dolgozókhoz. Én nem szándékozok kérdésekkel készülni, viszont felhívom az önök figyelmét arra, hogy a hozzám eljuttatott kérdéseiket továbbítom neki, amikre minden valószínűség szerint, válaszolni fog. Nekem az volt, és most is az az érzésem, hogy túlzottak voltak a szakszervezettel az elvárások. Én úgy ítélem meg, hogy a helyi alapszervezet döntéseit a leg messzemenőkig képviselte és segítette a szakszervezeti szövetség. A szakszervezet ügyvédje tudtommal minden pert megnyert, igaz ezzel sajnos nem sokra mentek a károsultak de ez nem a szakszervezet hibája. Itt ragadom meg a lehetőséget, hogy leírjam azt, hogy a tagoknak a jogo képviseletért nem kell fizetni, még akkor sem, ha most nem futnak be a jelképes tagsági díjak. Ezt külön megkérdeztem Sárosi úrtól, tehát meg lehet nyugodni azoknak, akik aggódtak. Tudom, hogy vannak olyanok, akik nagyobb anyagi támogatást szerettek volna a szakszervezettől. Én egy kicsit “pironkodok” az ilyen elvárás végett, hisz a magyarországi fizetésekből nem igazán várható el, hogy “dobjon” össze a tagság egy kis pénzt, hogy megtérítsék a dolgozók kárát. Azokét is, akik csak a “hajó süllyedésekor” léptek be a szakszervezetbe. Segítettek amennyit tudtak, sőt mások is segítettek. Nem akarom itt megnevezni a segítőket, mert akkor nem maradna hely a további írásomnak. Annak idején nagyrészt megneveztük, így most nem térek ki rá. Emlékezzünk csak vissza, milyen megható volt, hogy szinte az egész országból érkeztek felajánlások. Ha már a szakszervezetes témánál tartok, Sárosi úrnak javasoltam, sőt szinte követeltem, hogy a szakszervezet egy úgynevezett könnyített tagságnak biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet. Elmondta, hogy ők pályáztak az ingyenes jogsegélyszolgálat fenntartására, de nem kaptak rá pénzt úgy mint korábban, ezért csak a tagságnak tudják ezt biztosítani. Persze én tovább ragaszkodtam elképzelésemhez, de úgy vélem, ez nem fog megvalósulni. Muszáj írnom elképzelésemről, hogy megmagyarázzam erőszakoskodásom okát. Úgy tudom, hogy a szakszervezeti tagdíj a bruttó bér 2%-a. Ezért különböző támogatásokat is kapnak a tagok az ingyenes jogi tanácsadás és képviselet mellett. De ha valaki csak a jogi segítségre tartana igényt egy alacsonyabb tagdíj fejében, annak is meg kellene szerintem adni a lehetőséget. Én a legértékesebb segítségnek a jogi segítséget tartom, mert aki erre kényszerül, valószínűleg eleve rossz anyagi helyzetbe van.  Ilyen pozícióból hogyan tud szembe szállni egy cég jól fizetett jogászgárdájával? Azt hiszem, nem kell megválaszolnom, hisz mindenki tudja a választ. Meg egy esetlegesen elvesztett per esetén nem  a helyzet rendezése nem valósul meg, hanem rengeteg, teljes anyagi összeomlást előidéző mennyiségű költségeket kell megtéríteni. Sokan ondják, hogy ilyen eset nem nagyon fordul elő, amire én azt válaszolom, hogy ez nem igaz, és mi lesz, ha “rászoknak” a cégek, főleg majd az új Munka Törvény életbelépése után. Nem akarom a palackból kiszabadítani a szellemet, de emlékezzenek vissza arra, amikor az Alstrom nem tudta elszállítani az anyagjait. Ha a szakszervezet nem nyújtott volna olyan jogi segítséget mint amilyet nyújtott, akkor most a sztrájkolóknak nem csak a veszteségeikért “fájna a foga”, hanem bizony a kártérítésen is. Ez fejenként szerintem akár több százezer forint is lehetne. Tudom sokan most kinevetnek és elbagatellizálják a dolgot, Kérem, most ne tegyék, mert most én ezt eléggé az információk birtokában állítom. Sőt állítom, egy egyszerű sztrájkot, avagy bármilyen erélyesebb fellépést “életveszélyes” alkalmazni a munkáltatóval szembe. Nos, ha ezt a szakszervezet az általam elképzelt módon nem vállalja fel, akkor marad a teljes körű tagság,, vagy esetleg a biztosítók tudnák felvállalni. Az utóbbi is járható út lenne szerintem, sőt, lehet, hogy van ilyen biztosítási lehetőség. Csak hát állítólag javasolták annak idején a devizaárfolyam kockázati biztosítást, nem éltek vele. A mostani kényszer kormányzati megoldásnak, hogy mi lesz majd a következménye, nem tudjuk. Nem tudom, hogy önök hogy vannak ezzel, de én valahogy félek a következményektől, De ezzel, hogy az országos napi aktualitást behoztam a témába, eléggé eltávolodtam a témától. De mi van azzal, aki bölcsen megkötötte az árfolyam biztosítást?  De most már tényleg visszatérek a témára, vagyis oda, hogy felvetettem a dolgozók jogi képviseletének szükségességét.

Nos, a következő oldalon ezzel a három témával szeretném, ha velem tartanának.
Itt  hívnám fel a figyelmet, hogy küldjék el nekem azokat a kérdéseket, amikre szeretnének a felszámoló biztostól választ kapni. Mint korábban említettem, Sárosi úrnak is rajtam keresztül tehetnek fel kérdéseket, de a felszámoló biztosnak mindenképpen kérném a kérdéseket, mert őt csak ezek megléte esetében fogom megkeresni.

 

Az alábbi írásomat a közzététel időpontjában fogalmaztam meg:

Néhány napja beszéltem Molnár úrral, aki vállalta a felkérést, amiért nyilvánosan köszönetet mondok. Emlékeztetőül: felé a kérésem az volt, hogy szerezze meg az ügyvédnő TE-s dolgozók ügyében végzett munkájának eredményét, és mindezt tegyük közzé.

Majd ezt az oldalt visszaolvasva hamarosan ki fogom egészíteni a ma közzétetteket, de addig is várom a kérdéseket.

Ötletként közlöm, hogy a portál üzenetküldőjén is elküldhetik kérdéseket, ahol nem muszáj valós adatokat megadni. Ebben az esetben az e-mailcímből derüljön ki, hogy nem valós, vagy az üzenetben közöljék ezt. Így nem követnek el hazugságot, hisz a hazugság az egyik legnagyobb sértés.

2011. október 1.
Kovács István

 

Amíg Önök a kérdéseket fogalmazzák és én nem jelentkezek, javaslom, hogy az erősebb idegzetűek nézzék meg ezt a hat részes sorozatot.
Mindezt azzal az ajánlással javaslom, hogy próbáljuk megőrizni a békét minden szinten.
Link: http://www.youtube.com/watch?v=ojqbWbhns_Q&feature=related
  

---

 Sajnos múltkor nem tettem közzé a linket, így pótoltam.

A napokban arra gondoltam, hogy szánni kellene egy oldalt, ahol Önök írnák meg, hogy hogyan alakult a sorsuk a TE Ganz-Röck felszámolása végett. Így a 40. részben Önök írhatják meg sorsuk alakulását. Kérem, hogy éljenek a lehetőséggel, hisz a történethez ez is hozzá tartozik. Előre is köszönöm közreműködésüket, bízva abban, hogy tanulságos lesz az olvasók számára. Gondoljonak bele, ha valaki netán megírná könyv formájában a történetet és ez hiányozna belőle, akkor az egész olyan értelmetlen lenne.
Én a történelmet az iskolábn pont azért nem szerettem, mert a mögöttes emberekről, sorsokról nem igen esett szó. Persze az is igaz, hogy én egészen másként látok néhény ünnepelt történelmi eseményt, mint ahogy azt mások vallják.
Kérném, hogy a sorsuk alakulását üzenet vagy e-mail formájában küldjék el.

Megnéztem a portál csetjét, hát eléggé elkeseredett társalgások maradványai találhatók ott. Erre reagálva egy történelmi eseményt szeretnék másként értelmezni, mint ahogy az megszokott. Tudják Önök, hogy az 1848-49-es Magyar Szabadságharcban Bem tábornok miért ért el olyan nagy sikereket Erdélyben? Hát azért, mert földet ígért az egyszerű katonáknak. És mi lett ebből az ígéretből? Becsapták a katonákat? Sajnos nap mint nap becsapnak bennünket.

 

2011. október 10.
Kovács István

 

Kaptam egy e-mailt Sárosi úrtól, amit változtatás nélkül teszek közzé. Tudom, nem szokványos szrkesztői módszer, de így nem csak a szövegkörnyezet az eredeti, hanem az elkészülés módja is. Mivel ezt az oldalt nem a válaszadásra szántam, ezért keretbe tettem az üzenetet, hogy elkülönüljön a többi tartalomtól. Később ha szükségesnek látom, majd a beszámolónak fenntertott oldalra átmásolom  szükséges tartalmat.
Tehát íme az üzenet:

Szia Pista! Láttam az oldalon, hogy valaki kérdést tett fel. Megkértem a Sándort, hogy válaszolja meg. Légyszíves tedd fel a választ. Üdv. Péter  Szia Sanyi!  A Ganz Röckösöktől kaptam ezt a kérdést.  Mit lehet válaszoni? Légyszíves segíts már.  Köszi  Péter    Péter!  A válaszom  a következő:   A felszámolóbiztos kötelezettsége, hogy a felszámolási hirdetmény  cégközlönyben történt megjelenését követő 40 napon (illetve 1 éven ) belül  bejelentett hitelezői követeléseket nyilvántartásba vegye, azokat  besorolja és visszaigazolja a hitelezőknek.  Abban az esetben, ha vitatja a bejelentett követelést, akkor azt  felterjeszti a felszámolást elrendelő bírósághoz elbírálás végett.   A törvény egyértelmű kötelező és számonkérhető határidőt nem tartalmaz  arra, hogy  a felszámoló pontosan mennyi időn belül köteles a  visszaigazolást és a besorolást megküldeni a hitelezőknek. A  visszaigazolást már sok esetben kértem, azonban a felszámoló nem  teljesítette, azonban ezt mindenképpen meg kell tennie, legkésőbb a  közbenső mérleg megküldésével, a besorolást ennek tartalmaznia kell. A  közbenső mérleget mindegyik hitelezőnek meg kell küldenie, ha ezt  elmulasztja  a tudomásra jutástól számítva 8 napon belül kifogással lehet  élni a felszámolást elrendelő bíróságnál.   A munkabér igények az esedékességtől számítva 3 éven belül évülnek el  (Mt.11. §.), azonban az elévülést a fizetési felszólítás, a bíróság előtti  érvényesítés, egyezség, vagy az elismerés megszakítja. Tehát aki a  hitelezői igényét bejelentette, annak nem kell tartania az elévüléstől.  Az más kérdés, hogy a bérgaranciából kifizetett összeget meghaladó  "A"  kategóriás (azaz első) követelésekre is anyagi fedezet a cégnél nem igen  található, az ingatlanok eredményes visszaperlése megítélésem szerint  finoman fogalmazva erősen kétséges.   Munkaügyi Bíróság előtt eljárást a felszámolási közlemény cégközlönyben  történő megjelenését követően már nem lehetett indítani, az ilyen munkabér  követelés csak a felszámolási eljárásban érvényesthető. A korábban  indított perek a Munkaügyi Bíróság előtt folytatódnak(tak),  (nekem még 7  perem nem zárult le), de ezzel párhuzamosan meg kellett tenni a hitelezői  igénybejelentést is a felszámolóhoz.   A bérgaranciából történő kifizetésről részletes írásbeli elszámolást kell  adnia (Mt. 160. §), amely tartalmazza a levonások jogcímeit és azok pontos  összegét, a kifizetéskori szabályok szerint. A folyamatban lévő perek  esetében (nem mindegyikben) a második bérgarancia kifizetés bérelszámolása  még hiányzik   A késedelmes munkabér kifizetés után a Polgári Törvénykönyv 301. § (1)  bekezdése és a Munka Törvénykönyve 159. § - a szerint törvényes késedelmi  kamat jár. Azonban (nem vicelve el a helyzetet) minden bizonnyal nem jut,  mivel a kamat nem "A" kategóriás követelés.  Üdv.:   Dr.Kiss Sándor.

 

Az imént bukkantam egy idézetre, és úgy gondoltam, hogy megosztom Önökkel: "Az élet azért szép, mert bármi megtörténhet ...És azért sz.r, mert meg is történik..."

 
Rosszu jártak azok a TE szolgálati lakásaiban lakók, akik bekerültek a Panel Program-ba. Mivel ez a figyelemfelhívó szöveg csupán figyelemfelhívó, ezért nézzék meg a helyi televízió által közölteket: http://felegyhazitv.hu/?q=kiskun-kr%C3%B3nika-20111013

 

---

Tegnap beszéltem telefonon Molnár úrral, ma pedig Sárosi úrral. Molnár úr lemondta a tájékoztatásban történő közreműködést. Sárosi úrral is későbbi időpontra halasztottuk a TE Ganz-Röck volt dolgozóinak a szakszervezettel kapcsolatos tájékoztatását. Ami újat tudok írni az, hogy peren kívüli megegyezés történt a szakszervezet ügyvédje által képviselt hét peres ügyben.

Idézek dr. Kiss Sándor ügyvéd Sárosi úrnak írt beszámolójából:
Ezzel részemről a peres eljárások mindegyike befejeződött, a felszámolónak a
vállalt hitelezői nyilvántartába vételi és visszaigazolási kötelezettségének
kell még  eleget tennie. A bérgaranciából történt kifizetések bérszámfejtő
lapjait is megkapták a peres Ügyfeleim.

Vannak olyan Ügyfelek akiknek még 2011. december 31. napjáig a bérgarancia
terhére történik (történhet) kifizetés. Aki már kimerítette a bérgarancia
mértékét, annak nem sok reménye van a további összegek megtérülésére.
Erősen kétségesnek tartom az ingatlan visszaperlése és így további anyagi
fedezet teremtésének a sikerét.

 Tájékoztatásul elmondom, hogy a követelés két részből állt, az egyik a bér és (gondolom) bérjellegű, a másik pedig béren kívüli követelés. Az előbbit részben vagy egészében kielégítette a felszámoló a bérgarancia alapból, míg az utóbbit, vagyis a béren kívülit nem, ezért az előző fennmaradó részét és az utóbbit teljes egészében a végzés kötelezte  a felszámolót, hogy vegye nyilvántartásba, amit majd igazoljon vissza  felpereseknek.
Voltak olyanok, akiknek 2011 december 31-ig a bérgarancia alapból kell kifizetni a bértartozást, a nem bérjellegűt pedig nyilvántartásba kell venni. Itt az egyik alperesnél (perelő dolgozó)  még az sincs meghatározva, hogy a bérgarancia alap fogja-e futni a béjellegű követelés kifizetését. Mindebből feltételezem, hogy még a bérgarancia alapból történt kifizetések sem vannak lezárva.
Említettem azt, hogy vannak nyilvántartásba vett tartozások. Nos ezt úgy lehet értelmezni, hogy ez megmarad tartozásnak mindaddig, amíg a felszámoló olyan bevételekre nem tesz szert a TE Ganz-Röck kapcsán, ami ezt futná. Én feltételezem, hogy ekkor is előbb a bérgarancia alapot kell visszafizetnie, és csak utána kerülhet sor a nyilvántartásba vett tartozások rendezésére. Ezt a feltételezésemet kérném, hogy jogban járatos személy erősítse vagy cáfolja meg.

2011. október 25.
Kovács István

 Felhívom a kedves érintettek figyelmét, hogy a következő oldalt az Önök elmondásainak szántam. Írják le, hogy milyen hatással volt az Önök és családjuk életére a TE Ganz-Röck tönkre menetele? Kérem, éljenek a lehetőséggel!

 Az imént ezt a felvételt néztem meg, hogy felfrissítsem mindazt, amit korábban tanultam belőle. Egyébként 2007-ben készült. Ugyanis már korábban láttam, de mai szemmel is szerettem volna értelmezni. Hogy mi késztet arra, hogy ilyenekekből igyekezek tanulni? Hát például, hogy a napokban nem vették az államkötvényeinket, és attól tartok, hogy a piacról nem lehet tovább finanszírozni az államadósságot. A készülő költségveteés is , - hát, de nem mondok semmit. Úgy tapasztalom, hogy a politikai szembenállás újból megerősödik, ami a gazdaságnak, főként a befektetőknek nem túl csalogató. Nem kell megijedni, de a tendencia pillanatnyilag ez.
Tehát a link: http://www.youtube.com/watch?v=-rYeUVa9GHo

 

 

 Sokan érdeklődtek már Garai úrról, így nem kerülhetem el a választ. A TE Ganz-os témával tudtommal már nem foglalkozik. Viszont eléggé aktív más témákban, elég ha csak a parlament. hu-n utána néznek. Ennek linkje: parlament.hu/internet/plsql/ogy_kpv.kepv_adat

 Idézek az MTI által kiadott hírekből:

Országgyűlés-költségvetés OGY - Krónika 4.rész (költségvetés 2012 - képviselői hozzászólások) Budapest, 2011. november 2., szerda (MTI) - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott szerdán a jövő évi költségvetés vitája a parlamentben, a képviselők többek között a környezetvédelem, az önkormányzatok és a fejlesztéspolitika várható pozícióit elemezték. MSZP: intézményesített eutanázia az egészségügyi költségvetés Garai István Levente, szocialista képviselő arról beszélt, hogy a Fidesz 2009-ben és 2010-ben a "mentsük meg az egészségügyet" szlogennel kampányolt, ugyanakkor a 2011-es költségvetés a megmentés és újjáélesztés helyett "gyenge beöntésre sikeredett", míg a 2012-es "inkább már csak egy intézményesített eutanázia". Szerinte a Fidesz a kampányban beígért forrásbővítés helyett erőszakos struktúraváltásba kezdett, ennek pedig része a "különböző sóhivatalok létrehozása, ahol a szűkös források Fidesz-hű jól megfizetett vazallusok közreműködésével lesznek osztogathatók". Mint mondta az idénykezdő Fidesz-frakcióülésről kiszivárgott hír, hogy 60-70 kórházban struktúraváltással meg akarják szüntetni az aktív betegellátást, ami a betegek egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének térbeli és időbeli korlátozásával nem más, mint "intézményesített népirtás". Úgy fogalmazott: azoknak a betegek fenyegetése drágább gyógyszerekkel, akik úgymond nem megfelelően gyógyulnak, és ennek ki tudja milyen módszerekkel való ellenőrzése "klasszikus gestapos módszerekhez közelít".

 Ha már a személyes dolgoknál tartunk, én is elárulom, hogy elhelyezkedtem egy helyi eléggé közismert és komoly cégnél. Mindenféle "hókusz-pókusz" nélkül felvettek, mert már korábbról ismertek. Két olyan cégnél jelentkeztem szóban, ahol már ismertek, de ezek között nem volt a TE Ganz-Röck helyén működő cég. Az egyik helyről nem reagáltak, a másikon pedig felvettek. Hasonló munkát fogok végezni, mint amit eddigi szakmai pályafutásomban is végeztem. Hétfőn fogok kezdeni munkahelyemen. Ennyit közölhettem nyilvánosan az én történetemről, viszont Önöktől eddig semmi hasonló sem érkezett, pedig erre nyitottam egy külön oldalt is.

Az adósságaiamat igyekszem teljesíteni, vagyis a megígért három beszámolót. Csak hát rossz híreket én sem szeretek közölni, mert az az érzésem, hogy semmi jót nem fogunk megtudni.

 

2011. november 10.
Kovács István

---

 

---

Mint sokan tudják, a portál csetjén korábban nyitottam egy csetszobát a TE Ganz-osoknak. Szoktam onnan idézni, és most is idézek onnan néhány sort:

 08:16:28 ‹jackson› bocsánat,hogy megkérdem mi az te ganz osok

 

---

Biztosan ki fogják találni az alábbi e-mail váltás lényegét:

Szia!

Kiss Sanyinak fel fogom rá hívni a figyelmét.
Köszi, hogy megküldted.

Üdv.

Péter

Szervusz!
>
> A portálra érkezett egy hozzászólás, ami felvet egy jogi lehetőséget.
>
> Link: http://www.kkfhkt.hu/hu/jovokep_te_2_39
>
>
>Üdv.: Kovács István
 

 

 

 

<<< Ugrás az előző (harmincnyolcadik) oldalra 

 

Ugrás a (negyvenedik) oldalára >>>