Kiskunfélegyházi Kistérségi Szintű Portál

 KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
60-5/2006.
K I V O N A T
 
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. május 18-i z á r t ülésének jegyzőkönyvéből

(Kihagyva a kihagyandókat!)
 
Ülés helye: Városháza Díszterme

 
Jelen vannak: Alács Tibor, Bozó Lajos, Ernyes László, Ficsór József, Fliszár Károly, Fricska József, Dr. Garai István, Dr. Horváth Alajos, Jankovszki Zoltán, Jászberényi László, Kapus Krisztián, Dr. Kardos András, Kiss Kálmán, Kissné Kovács Ilona, Kormányos Imre, Nemes-Nagy Tibor, Pap István, Pataki István, Seres Ferenc, Szabó László, Tancsa János, Ván Jenő, Vida Pál képviselők (23 fő),

 
Dr. Fehérváriné Dr. Csölle Yvette jegyző, Dr. Molnár Mihályné aljegyző, Csáki Sándorné művelődési osztályvezető, Kócsóné Kürti Mária szakértő, Szlávikné Kasza Margit közgazd. oszt. vez. h., Ipacs László beruházási főelőadó, Szalontai Mária könyvvizsgáló, mint szakértők.
 
Távolmaradt képviselő: Piroska Gábor

 

 
Ficsór József polgármester:

 
Tisztelt Képviselőtestület!
A Képviselőtestület a nyílt ülés napirendi pontjaival együtt elfogadta a zárt ülés napirendi pontjait is az alábbiak szerint:

 

 
1./ Előterjesztés a Bankfalui Általános Iskola igazgatójának kérelme tárgyában
Előterjesztő: Csáki Sándorné művelődési oszt. vez. (ZÁRT ülés)

 
2./ Előterjesztés a városi sportcsarnok beszerzése tárgyában Előterjesztő: Ficsór József polgármester (ZÁRT ülés)

 

 

 

 

 

 

 

 

 
2.
Előterjesztés a városi sportcsarnok beszerzése tárgyában

 
(Előterjesztés írásban mellékelve!)

 

 
Előterjesztő: Ficsór József polgármester

 
Ficsór József polgármester:

 
Tisztelt Képviselőtestület!
Önök írásban megkapták egyrészt a bonyolító cég értékelését, ezt követően én kezdeményeztem egy egyeztető, informális megbeszélést, hogy ott bárki bármilyen kérdést ha feltesz, akkor arra megfelelően megpróbáltunk választ adni. Ezt követően elkészült az előterjesztés az üggyel kapcsolatban. Azt tudom elmondani, hogy holnap reggel 8 órakor van Közbeszerzési Bizottsági ülés és elvileg holnap 10 órakor, amennyiben eredményes, akkor eredményhirdetésre is sor kerülhet. A Bizottságok – mint ahogyan az előterjesztésen fel van tüntetve – tárgyalták és támogatták a Képviselőtestület elé az előterjesztést.

 
Pataki István képviselő:

 
Először is az előterjesztéssel kapcsolatban a bizottsági ülésen is kifogásoltam, hogy a céggel kötendő szerződésből nem mutattak meg nekünk egy példányt sem. Úgy gondolom, hogy az előterjesztés részének kellene lennie annak, ami majdan aláírásra fog kerülni a kivitelező céggel. Úgy gondolom, hogy így a Képviselőtestület nincs kellőképpen tájékoztatva az információkról. Úgy vélem, hogy nagyon fontos tudni egy ilyen sportcsarnok esetében, hogy mennyi idő, és milyen időszakokban áll rendelkezésünkre ebben a sportcsarnokban. Nagyon fontos arra vonatkozóan tervet látni, hogy ezt a sportcsarnokot majdan az önkormányzat hogyan fogja üzemeltetni – tehát milyen tartalommal fogja megtölteni (ha nem is napra lebontva, de legalább hozzávetőlegesen), és ennek a bevételi oldalát is kellene látni, hogy milyen bevételekre számít az önkormányzat ebből a sportcsarnokból hogyha reggel 8-tó éjfélig áll rendelkezésére pl. hétköznapokon. Kíváncsi vagyok arra, hogy melyek azok a bevételek, amelyek itt realizálódhatna. A másik oldala viszont a beruházás finanszírozása, ami úgy gondolom, hogy példátlanul magas – nem csak a város életében, hanem összességében is. Érdeklődtünk több olyan embertől is, aki ilyen PPP rendszerben tervezett sportcsarnok beruházást kezdeményeztek évekkel ezelőtt. Mindenütt arra a megállapításra jutottak, hogy ilyen típusú sportcsarnokokat nem vállalták be a Képviselőtestületek – úgy gondolom, hogy nem véletlenül. Ekkora terheket bevállalni olyan esetben, amikor egyébként is az önkormányzat az állami finanszírozások miatt nagyon nehéz helyzetben van, akkor felelőtlenség. Ez a 360 millió forint, ami most az előterjesztésben most már az egyeztetés után szerepel – előtte az egyeztetési anyagban még ez sem szerepelt, hogy ez ennyibe fog kerülni – úgy gondolom, hogy megfosztja a várost normális céltámogatás illetve más pályázati lehetőségeknél évente kb. 2 milliárd forint beruházástól. Ha ez normál esetben 20%-os önerőnek számoljuk ezt a 360 millió forintot, lst. Könyvtárépítés vagy Kossuth-iskola felújítása, akkor ez közel 2 milliárd forint értékű beruházást eredményezne évente. Ha ezt 15 évre elosztjuk, akkor ez a 2 milliárd forint ez 30 milliárdos fejlesztési forrás a 15 év alatt. Úgy gondolom, hogy 5 milliárd forintért a városnak föladni egy ilyen lehetőséget – tehát ha elő tudjuk teremteni ezt a 360 millió forintot és ezt normálisan, normális pályázati eszközöket igénybe véve tudjuk felhasználni, akkor ez 30 milliárd forint forrást jelent az önkormányzatnak – ekkora beruházást tud megépíteni. Úgy vélem, hogy ez az egész beruházás ilyen módon felelőtlen és 15-20 évre lehetetlen helyzetbe hozza a várost. Én egy presztízs-beruházásnak tartom ezt az egészet.

 
A másik, amit szeretnék kihangsúlyozni, hogy a frakciónk teljes egészében támogatja azt, hogy Kiskunfélegyházán legyen sportcsarnok – mikor először felmerült a PPP rendszerben való megvalósítás, akkor is azt mondtuk, hogy kérjük az önkormányzat illetékeseit, hogy érdeklődjünk arról illetve tudakozódjunk, hogy más pályázati forrásokkal milyen módon lehet sportcsarnokot felépíteni Kiskunfélegyházán. Jelen pillanatban is közel 2 milliárd forint a bekerülési költsége. Tudomásunk van hasonló sportcsarnokról, ami 1-1,5 milliárd forint közötti összegből valósul meg – hasonló méretben és felszereltséggel. Úgy gondolom, hogy ez teljesen indokolatlan. Kérem Képviselőtársaimat, hogy gondolják ezt a rendszert át és ne adósítsák el a várost hosszútávon 5 milliárd forinttal, hanem ezeket a forrásokat, ami ennek esetlegesen fedezete lehetne a középiskolák visszaadásából megtakarított pénzeket pedig fordítsuk olyan beruházásokra, amik sokkal hatékonyabban és sokkal nagyobb erőt tudnak képviselni az elkövetkezendő 15 évben.

 
Tehát véletlenül sem az ellen vagyunk, hogy Félegyházán sportcsarnok épüljön, hanem az állami finanszírozás ebben a sportcsarnokban 12%-os. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati forrásnak kellene 12%-osnak lenni és azt a pályázati lehetőséget kell megtalálnunk, amiben ilyen feltételekkel tudunk sportcsarnokot építeni Kiskunfélegyházán.
Még egy dolgot had tegyek hozzá: a város továbbra sem lépett abban a kérdésben, illetve nincs még ötlete sem arra, hogy a teremsportokat képviselő sportoknak, sportágaknak milyen módon és mekkora finanszírozási forrásokat tud még felajánlani annak érdekében, hogy néző-vonzó színvonalon űzzék ezeket a sportokat. Úgy gondolom, hogy a feljutó kosárlabda-csapatnak, vagy az asztaliteniszezőknek, birkózóknak, boxolóknak sokkal magasabb támogatásra van igényük ahhoz, hogy egy ekkora sportcsarnokot megtöltsenek tartalommal illetve nézővel, ami nagyon fontos, hogy nézővel. Kinek építjük, ha jelen pillanatban nagyon kevés ember jár ki sportmérkőzésekre – ehhez egy bizonyos színvonalra van szükség, ami pénz nélkül nem megy. A 360 millió forinton felül ez még jelentős költséget ró a városra és még egy dolgot mondanék, ami most jutott eszembe a bizottsági üléssel kapcsolatban, ahol ez felmerült, hogy igazából ezt hogyan finanszírozza a város? Erre osztályvezető asszony elmondása szerint hitelt nem lehet felvenni – ez egy intézmény.

 
Kérdezem én: hol van jelen pillanatban ennek a forrása? Meg kell nevezni azt a pénzt, ami erre való. Ahonnan ezt elvesszük, ott valószínű, bármilyen beruházásnál hitelt kell felvennünk. Ennek a hitelnek a kamatait, amiből ezt a beruházást tudjuk finanszírozni, ezt ki fogja és ez mennyi az a hitelkamat, amit évente 360 millió forintot fel kell vennünk. Úgy gondolom, hogy ez a szám összességében elérheti a 4-500 millió forint közötti összeget is, ami úgy gondolom, hogy teljesen megbénítja a város beruházási dolgait az elkövetkezendő 15 évre. Ezt nem szabad felvállalnia a városnak.

 
Nemes-Nagy Tibor képviselő:

 
Én legelőször Polgármester úr véleményére lettem volna kíváncsi ezzel a beruházással kapcsolatban – pontosan azért, mert én visszaemlékezem mind a 2002-es önkormányzati választási polgármester-jelölti kampányának a soraira, ahol Ön sportcsarnokot ígért, bár azt nem írta bele, hogy mindenáron, ugyanakkor az országgyűlési képviselőválasztások kapcsán Dr. Garai István országgyűlési képviselő úr, valamint Ön is fennen hangoztatta azt, hogy Kiskunfélegyházának lesz sportcsarnoka. Ezt nem vitatja a teremben ülők közül senki, hogy kell sportcsarnok. Azt viszont, hogy mennyiért, azt igen.

 
A történet ott kezdődött, hogy legyen sportcsarnokunk, tudomásom szerint a Gyurcsány-kormány 300 millió forintot ígért a városnak, majd 1,5 milliárdos sportcsarnokról beszéltünk először. Az elmúlt hetek-hónapok azt eredményezték, hogy ebből egy közel 9 milliárdos sportcsarnok lett – hogyha megnézik az anyagot, amelyet megkaptak kedves Képviselőtársaim, világosan láthatják, hogy egy 9 milliárdos csarnokból indultunk ki és jelenleg 5,6 milliárdosnál tartunk. Annyit szeretnék azért elmondani azoknak, akik a teremben vannak és jártak Debrecenben, hogy a debreceni Főnix Sportcsarnok multifunkcionális létesítmény került 9 milliárd forintba. El kell menni, meg kell nézni, mi az a 9 milliárd forint. De azt is kell nézni ezzel kapcsolatosan, hogy Debrecen 200.000-es város, Debrecen 7 milliárdos adóbevétellel rendelkezik, Kiskunfélegyháza pedig közel 750-800 millióssal. Azért az arányokat látjuk. Kiskunfélegyháza véleményem szerint ezzel a sportcsarnok-beruházással egy olyan terhet vesz a nyakába, amelyet hosszú-hosszú évekig nem fog tudni kiheverni. Hogyha elolvassuk – és erre még nem tért ki jelen pillanatban senki, de én azért szeretném a figyelmükbe ajánlani a könyvvizsgálói véleményét. Azt gondolom, hogy ez mindent elárul.

 
Aki ezek után nyugodt szívvel ilyen nagyságrendű beruházás mellett a sportcsarnok mellett fog dönteni, azt gondolom, hogy el kell hogy számoljon utána a lelkiismeretével, valamint a város további fejlődésével. Az is érdekes ezzel kapcsolatosan, hogy az első finanszírozás, illetve a közel 370 millió forintos visszafizetés 2009-től fog jelentkezni először. 2006-ban önkormányzati választások lesznek – ez a Képviselőtestület most ki fogja azt mondani (várhatóan, ahogy látom az arcokat), hogy kell ez a beruházás. A következő Képviselőtestületnek viszont meg kell hoznia azt a döntést, hogy miből fogja ezt finanszírozni. Nem tudom ebben a Képviselőtestületből, akik most itt ülnek, hányan fognak itt ülni, de bizonyára elég nehéz helyzetet fogunk teremteni.

 
Már történt egy ilyen, amikor a Bankfalui Iskola kinevezését illetve átszervezését átrakta a Képviselőtestület a következő Képviselőtestület hatáskörébe, hogy majdan döntsön Ő 2007 májusában. Így nagyon egyszerű ígérni, így nagyon egyszerű felvállalni feladatokat, hiszen Képviselő uraknak a felelősségük pusztán csak annyi, hogy most egy „igen” vagy „nem”-et fognak nyomni, de anyagi felelősséggel döntésük miatt nem tartoznak, ugyanakkor egy 5,6 milliárdos beruházást fognak útnak indítani.

 
Még egy gondolatot engedjenek meg: a mai Petőfi Népe c. újságot bemutatom: többszázezer forinttal támogatjuk az újságot, amelyben az első oldalon van egy érdekes cikk: több pénz kell a sportcsarnok átépítésére és nem is kevéssel – Kecskemét városában. Kecskemét város át szeretné építeni a sportcsarnokát, hiszen egy NB I-es szuperkupa győztes kosárlabda csapata van a férfiaknál, egy NB I-es női csapata van, feljutó kézilabda-csapata van, ahol 1.500-an vannak, egy nagyon jó röplabda-csapata van, talán bizonyára az újságból mindannyian értesülnek erről. És Kecskemét városa azt mondja, hogy 800 milliós beruházással ugyan fejlesztéssel nekiindul a régi sportcsarnok bővítésének, ám elhangzott az is, hogy ekkora értékű beruházást önerőből még egyetlen város sem hajtott végre és félő, hogy Kecskemét belerokkan.

 
Kiskunfélegyháza bizonyára az évi 370 millió forintba nem fog belerokkanni, hiszen ez a kis 30.000-es város a 750 milliós iparűzési illetve egyéb adóbevételével fogja tudni finanszírozni a sportcsarnokot mint pénzt, mint működési költséget, de ugyanakkor én felteszem azt a kérdést, hogy akik a teremben ülnek, a jövő évi költségvetésben, amikor a sporttámogatásról lesz szó és 40-50 millió forintot fognak kérni a sportegyesületek, akkor kérem ugyanilyen nyugodt szívvel és bőkezűen bánjanak a gombok nyomásával és „igen”-el szavazzanak a sportra is, hisz a sportot utána be kell vinni a sportcsarnokba, meg kell tölteni nézővel, hogy a veszteségünk kisebb legyen.

 
Fliszár Károly képviselő:

 
Azzal kezdeném, amit Nemes-Nagy Tibor képviselőtársam mondott: de jó lenne nekünk is, hogyha az lenne a problémánk, hogy át kell építeni a félegyházi sportcsarnokot, mert akkor már lenne egy ilyen probléma, amit meg lehet oldani és akkor lenne szuperkupa győztes kosárlabda-csapatunk, hiszen ennek ellenére, hogy ilyen körülmények vannak, az NB II-ben jó eredményt érnek el – hússzorosan rosszabb körülmények között (de Képviselő úr tudja, hogy ez így van). Azok a sportcsarnokhoz kötött sportok, amelyek Félegyházán hagyománnyal rendelkeznek – gondolok itt pl. a kézilabdára – azok egyszerűen a mai világban nem létezhetnek ezek a körülmények között – nem is léteznek Félegyházán, hiszen minden esetben, amikor eredményt ért el pl. a kézilabda sport, abba kellett hagyni ezt a tevékenységet, mert a létesítmény hiánya gyakorlatilag lehetetlenné tette a sport űzését. Én arra gondoltam és azt mondom most is, ha a város a múltban ezeket a beruházásokat meg tudta volna oldani és megtette volna és minden évben hozott volna – úgy ahogyan Pataki úr elmondta – x milliárd forintot, akkor most nagyon sok olyan lehetőséggel nem kellene küzdenünk, amelyek az elmúlt ciklusban lettek feladatként megoldva.

 
Ha nyertünk volna a Kórházzal előbb, akkor nem kellene a Kórház-beruházással foglalkoznunk. Ugyanez igaz a Kossuth Iskolára, az elkerülő útra stb. Arról szól a történet, hogy a városnak fejlődnie kell és ebben a városban a sportcsarnoknak a léte igen – ezt kimondom – tényleg politikai dolog. Szükség van ebben a városban egy olyan intézményre, egy olyan létesítményre, ahová legalább 1.500 ember be tud menni és lehetőséget kell adni arra, hogy ha egy zenekart támogatunk, akkor az a város közönsége élőben is meghallgathassa – márpedig a világon máshol ezt mindenütt megtehetik, csak Kiskunfélegyházán nem olyan létszámban, mint pl. Brüsszelben vagy akár Norvégiában. Úgy gondolom, hogy az, ami ezzel anyagi terhet ró ránk – ebben Szalontai Mária könyvvizsgáló asszony véleményével egyetértek – ez komoly terhet fog jelenteni és ezt a terhet meg kell osztani a következő évek költségvetésében és a lehetőségét az intézmények átgondolásában látom. Azt hiszem, hogy ez a feladat előttünk áll majd, illetve azok előtt áll, akiknek erre lehetősége lesz dönteni, de a sportcsarnok dolgában ma kell dönteni. Én mindenféleképpen az A változat elfogadását javaslom a Képviselőtestületnek.

 
Alács Tibor képviselő:

 
Annak örülnék, ha lenne egy jó tündér, iderepülne és azt mondaná, hogy itt a pénz, építsétek meg a sportcsarnokot, még az üzemeltetéshez is adok egy kis tartalékot és akkor minden jó lesz és minden jól fog működni. De sajnos ez csak álom, így erre várni nem lehet és felesleges is lenne.
Azzal kezdeném, hogy amikor a sportcsarnok megvalósításáról volt szó, egészen más helyzetből indultunk. Amikor a Minisztérium 300 millió forintot adott – vissza nem fizetendő támogatásként ennek a megvalósításához, illetve a 300 millió forintos hitel kamatait felvállalta a pénzintézet, illetve az önkormányzatnak kellett 300 millió forintot hozzátennie, ez egy egészen más kiindulási helyzet volt. Akkor, amikor először értesültem arról az összegről, amely a közbeszerzés eredményeként került a bizottság elé, nem hittem a fülemnek. Később kiderült, hogy ez az összeg 3 hónap alatt közel 3 milliárd forinttal csökkent. Most eljutottunk oda, hogy 5,68 vagy 5,7 milliárd forintba kerülne a csarnok megépítése és 15 éves üzemeltetése illetve az üzemeltetésbe beletartozik a karbantartás, fenntartás stb.

 
Azzal is tisztában vagyok, hogy a sportcsarnoknak a megépítését talán az önkormányzat még fel tudná vállalni, hiszen a korábbi 1 milliárd forinthoz képest ez az 1,7 milliárd forint jelentős összeg, de az üzemeltetéssel vannak a problémák.

 
Az előterjesztésben az van, hogy 360 millió – tessék átgondolni: ez napi 1 millió forintot jelent kiadásként az önkormányzatnak. Vajon milyen bevételre számíthat, hogy ezt az 1 millió forintot, vagy ennek csak töredékét is tudja az önkormányzat valamilyen módon törleszteni? Felvetődött Pataki úr részéről, hogy milyen bevételekre számíthat a sportcsarnok üzemeltetője? Semmilyenre. A bevételek azok az önkormányzattól fognak menni, hiszen körülbelül 70%-os működési költséget kell az önkormányzatnak felvállalnia. Ha nem megy be senki ebbe a sportcsarnokba, ezt az összeget akkor is ki kell fizetni. Nekem a sportcsarnok ellen semmi kifogásom nincs, én örültem neki. Bár a kezdet kezdetén néhány évvel ezelőtt, amikor Félegyházán néhány embernek eszébe jutott, hogy sportcsarnokot építsen, akkor nekünk eszünkbe jutott – és elnézésüket kérem a tréfálkozásért -, hogy metrót is kellene építeni. De úgy tűnik, hogy ez a fajta törekvés nem némult el és meg van – helyesen. Ma már eljutottunk oda, hogy valóban szükség lenne egy ilyen sportcsarnokra, de én a magam részéről, 1/24-ed részben ezt az óriási költséget, amivel az önkormányzatot a későbbiekben terhelné, én nem tudom felvállalni.

 
Szívem szerint felvállalnám, de ha arra gondolok, hogy milyen beruházásokat kell a jövőben elhagyni, vagy milyen beruházásokat nem fog tudni az önkormányzat indítani, akkor arra gondolok, hogy ezt nem tehetem meg, hogy felvállalom. Gondolják végig: a fel nem vállalt feladatok most a középiskolák működéséről beszélek, 700 millió forintos plusz támogatást igényel az önkormányzattól – ez nem kis teher az önkormányzatnak, de azért mégiscsak intézményekben folyó munkát támogatunk, az intézményekben tanuló diákok tudását gyarapítva támogatjuk – azért az a pénz, amit ezekre az intézményekre költünk, nem kidobott pénz, mert a legjobb befektetés az, hogyha oktatási intézményeket, iskolákat támogat az állam.

 
Felmerült az is, hogy ennek a sportcsarnoknak az üzemeltetéséhez szükséges összeget azoknak a nem kötelező feladatoknak az átadásával fogjuk megoldani, amit a megye majd átvállal a következő ciklusban. A kérdés az, hogy átvállalja-e? A másik dolog, ami nagyon fontos lehet: megszűnnek a megyék. Néhány év múlva – bár a ma reggeli híradásban hallottam, hogy az MDF elnök asszonya úgy nyilatkozott, hogy a megyerendszer ebben a ciklusban biztosan nem fog megszűnni, hiszen a közigazgatás annyira a megyékre épült, hogy ezt egyik pillanatról a másikra nem lehet megszűntetni. Végül is a törekvés az, hogy régiós rendszer alakuljon ki az országban. Vajon akkor mi lesz azokkal az intézményekkel, amelyeket a megye üzemeltet – függetlenül attól, hogy városunkból kerülnek-e ki, vagy más intézményekből? Ez is mind-mind olyan kérdés, ami meggondolandó. Természetesen nem mondom Képviselőtársaimnak, hogy ne szavazzák meg. Tegyék meg, ha úgy gondolják, hogy ez a város mindent elbír. Én a magam részéről szívesen felvállalnám, de ekkora kiadást, ekkora összeget én még a hitelfelvétellel is valahol egyet tudnék érteni, de ilyen mértékű hitelfelvételt sajnálom, de nem tudok támogatni. Önök tegyék lelkiismeretük szerint, ahogyan gondolják. Túlságosan nagy falat ez Kiskunfélegyházának. Valaki mondta, hogy egyfajta presztízs-beruházásról van szó. Én is valahogy úgy érzem, hogy mi megmutatjuk. Az, hogy Polgármester úr arra hivatkozott, hogy lesz sportcsarnok Kiskunfélegyházán, a kampányban erre hivatkoztak a választáson indulók. Úgy gondolom, hogy akkor ezek a feltételek nem voltak ismertek. Nyilván, amikor ebben gondolkodott valaki, vagy ezt tűzte ki célul, hogy egy ilyen csarnok megvalósul, nem ekkora összegről volt szó, ami egyébként még úgy gondolom, a jövőben megvalósulhat.

 
Tancsa János képviselő:

 
Igazából én mindenkinek, aki itt elmondta a véleményét el tudom fogadni azokat az elemeket, amelyeket a mondandójába beleszőtt. Mégis azt kell, hogy mondjam – bár Pataki képviselő úr már elmondta az előbb – hogy akkor, amikor arról volt szó, hogy kell-e Kiskunfélegyházán sportcsarnok-beruházás, mindenki azt mondta, hogy kell. Ezt nem is vitatja senki. Azt is mindenki elmondja még most is, hogy igenis szeretné és harcol a sport ügyéért és nagyon fontosnak tartja a sportcsarnok megépítését, ám egyébként, amikor majd meg kell szavazni, akkor azt mondja, hogy nem. Az is furcsa, hogy sokan azt mondják, hogy milyen fontos a költségvetés, a költségvetés egyensúlya – és ez teljesen igaz. De akkor, amikor meg kellett volna szavazni a költségvetést, akkor Ők azt mondták, hogy nem kívánnak abban részt venni, nem is szavazták meg a város költségvetését. Most azon aggódni, azoknak akik egyébként nem nyomtak „igen”-t sem és alkalmanként „nem”-et sem, azon aggódni, hogy mi lesz a város költségvetésével, amikor az elhatározásból, a döntésből nem vették ki a részüket, azt gondolom, egy kicsit furcsa és igencsak meglepő is.

 
Itt tulajdonképpen két részről van szó. Az egyik a sportcsarnok építésének az ügye, ez kb. 1,5-2 milliárd forint, a többi az üzemeltetési költség és a karbantartás díja és nagyon sok egyéb, erre felmerülő költség. Természetesen a debreceni sportcsarnoknak, illetve a mások által felhozott példáktól attól különbözik a kiskunfélegyházi sportcsarnok, hogy abban nincs benne az üzemeltetési költség, az egy építési költség – teljesen másról beszélünk. Ugyanúgy, min ahogyan képviselőtársam, aki mutogatta a Petőfi Népe című kiadványt, abban is felújításról volt szó, nem pedig építésről – tehát a példa még közel sem hasonló ahhoz, ami Kiskunfélegyházán kellene, hogy megvalósuljon.

 
Most valóban minden egyes szavazatnak nagyon konkrét jelentősége van és évtizedekig kihat a városra – nem csak költségvetési szempontból és nem csak olyan aspektusból, ahogyan Képviselőtársaim megvilágították, hanem egy másik oldalról is. Azt gondolom, most eljutottunk egy olyan pontra, amikor a Képviselőtestület meghozhatja azt a döntést, hogy egy rendezvényterem és egy sportcsarnok épüljön a városban. Erre meggyőződésem – az eddig tapasztalatok azt mutatják – én 12 éve vagyok képviselő és eddig még hasonló lehetőség előtt nem voltunk. Ha most nem építjük meg, évtizedekig nem lesz lehetőség arra, hogy megépítsünk egy sportcsarnokot. Tehát a dolognak ezt az oldalát is legyenek kedvesek figyelembe venni amikor szavazásra kerül sor.

 
Kissné Kovács Ilona képviselő:

 
Először is szeretném megkérdezni, hogy arra van-e valamilyen válasz, hogy 15 éven keresztül fizetünk 340 millió forintot és a végén, 15 év múlva milyen feltételekkel kaphatja meg a város? Mert azért az nagyon-nagyon csúnya dolog lenne, hogy most 15 évig bérelnénk valamit horribilis összegért és a végén még csak tévedésből sem kerülne a város tulajdonába. Ez a PPP rendszer – amennyiben én tájékozódtam a témában – köszönő viszonyban sincs azzal az ötlettel, hogy egy olyan beruházásra ilyen jellegű finanszírozási formát vegyen igénybe a város, amit kimondottan olyanra találtak ki, amelyek gazdaságilag utána hasznot hozó tevékenységre épülnek. Én nagyon kérem azokat, akik a sportban és az építkezésben sokkal jártasabbak, győzzenek meg engem arról, hogy ha nem lesz a végére 6 milliárd forintos sportcsarnok Félegyházán, akkor ez lesz a félegyházi sport halála.

 
Győzzenek meg engem arról, hogy pl. egy ilyen TESCO típusú épületet, ami végül is egy csarnok ilyen-olyan blokkal, taposóval, a bekerülési költsége 100-110 ezer forint/m2. Győzzenek meg engem arról, hogyha egy ilyen kisebb edzőterem jellegű valamit felépítenénk ennyi pénzért, felerősödne a félegyházi sport, bizonyítana, akkor utána építünk neki egy sportcsarnokot. Győzzenek meg engem arról, hogy nem lehet tárgyalni a Constantinummal, ahol elvileg és gyakorlatilag a sportfoglalkozásokra épülne egy sportcsarnok. Utána ők is mindenféle rendezvényeket tartanának, de győzzenek meg engem arról, hogy nem lehetne tárgyalni a vezetéssel, hogy tanítási idő után edzésre a létesítményt bérbe vehesse a város – tehát akkor ne építsünk nekik egy ilyen TESCO-típusút, hanem menjenek el a Constantinumba, adjuk oda azt a támogatást, amit a sportegyesületeknek adunk, ott készüljenek fel, legyenek NB I-esek, és szuperkupások és mindenfélék. Győzzenek meg engem arról, hogy a Constantinummal nem lehet tárgyalni ebben a kérdésben. Győzzenek meg engem arról, hogy a városnak ez az évi 3-4 rendezvénye, hol 200-nál többen vannak, hogy a pénzünkért nem adná bérbe a Constantinum, aki egyébként abban érdekelt, hogy minden percét kihasználja ennek a létesítménynek. Én felvetem még azt a kérdést is, hogy azért 340 millió forint – és visszautalok Pataki képviselőtársamra – mint pályázati önerő, több milliárdot mozgathatna 15 éven keresztül. Önök 15 évre elveszik a város elől a fejlődés lehetőségét és megépítenek egy olyan sportcsarnokot, ami napi 1 millió forintjába kerül a városnak. A földön nincs egy olyan létesítmény, ami ebből bejön és a sportot ennyivel támogatni – ne haragudjanak meg – enyhén szólva túlzás.

 
Legnagyobb tiszteletem és megbecsülésem mellett szeretném mondani könyvvizsgáló asszonynak, hogy én az Ő helyében még minimum 2 könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztanám azt, amit eddig leírt, nehogy a végén Őt, mint könyvvizsgálót kérdezzék meg, hogyan adhatott ilyen-olyan véleményeket, amikor egy néhány év múlva éppen csődbe ment a város. Én a magam részéről biztosan minden hónapban kiadnék egy olyan véleményt, hogy én megmondtam és ez így nem korrekt, mert nagyon nagy baj lesz belőle.

 
Dr. Garai István alpolgármester:

 
Valóban nem vagyunk könnyű helyzetben, mert egy elég nehéz döntést kell most hoznunk – volumenében egy olyan döntést, amely szokatlan Kiskunfélegyháza város történetében, de most van egy olyan lehetőség, egy olyan híd, amin vagy keresztül megyünk, vagy nem. Úgy érzem, hogy bizonyos kifogásokat talán részben el is tudok fogadni, de talán a konstrukció szokatlansága és a nagyságrend szokatlansága miatt azért próbálunk olyan átfedésekben kifogásokat keresni, ami nem biztos, hogy úgy van.

 
Talán a legdurvább, ami az elmúlt időszakban tapasztalható volt és itt is elhangzott, hogy az összeget úgy tüntetni fel, mint ez egy bekerülési költség. Aki ebben a teremben van, pontosan tudja, hogy ez a végösszeg, az a nagyobb összeg, a több, mint 5 milliárd forint nem az építési költség, hanem egyéb tényezőket is tartalmaz, amire majd vissza szeretnék térni. Arról mi nem tehetünk, hogy Magyarországon ingyen nem építenek sportcsarnokot – biztosan ez lenne a legegyszerűbb konstrukció, hogyha ezt valaki más helyettünk kifizetné. Valóban, a kecskeméti sportcsarnok rekonstrukciójával példálózni lehetséges, de nem hiszem, hogy a két dolgot egymás mellé lehetne állítani sem szakmailag, sem pénzügyi-technikai finanszírozás szempontjából. Többen felvetették azt, hogy valamilyen más konstrukcióban kellene ezt a sportcsarnokot megépíteni. Nagyon nem akarok visszamutogatni, de az elmúlt időszakban ilyen ötleteket nem tapasztaltam, nem került a Képviselőtestület elé. Az előző 4 évben és az azt megelőzően is ilyenek nem voltak és Képviselőtársaim sem szorgalmazták ezeket a nemlétező lehetőségeket. Az, hogy most 2 milliárd forintba kerül egy sportcsarnok – lehet még nagyobb sportcsarnokot építeni 9 milliárd forintért. Lehet 1 milliárdos sportcsarnokot építeni és lehet 100-200 milliós sporttermet építeni – azt hiszem, pont ezen akarunk túllépni, mert a sors segítségével pl. a Kossuth Iskola sport-terme is rekonstrukció alá került – tehát lesz is, illetve van is egy-két olyan sportcsarnok (vagy gondolhatok a Darvas Iskolai sportcsarnokra is), azért több olyan tornaterem, kisebb sportcsarnok van Kiskunfélegyházán, ami nagyon sokfajta sport művelésére és gyakorlásra-edzésre megfelelő. Azt mondom, hogyha 2 milliárdos: tegyük fel, hogyha ezt hitelből készítjük el.

 
Tisztelettel kérem: ennek vannak kamatai – ezt is ki kell fizetni 15 év alatt, ennek is vannak törlesztő részletei, ennek az intézménynek lesznek működési költségei, lesz amortizációja – gondoljunk bele: egy 2 milliárdos épületnek van 2%-os amortizációja (bár én nem vagyok szakember) az is évi 50 millió forint! Ezt is kérem, hogy számoljuk bele – ez is egy 750 millió forintos dolog, ami benne van ebben az 5,6 milliárd forintban. Nem akarok egyetlen félegyházi intézményt sem példaként hozni, de rengeteg olyan intézmény van, aki 100-200 milliós működési költséggel létezik. Hogyha ezt is beszorozzuk 15-tel, mondjuk a 200 milliót, az is 3 milliárd forint.

 
A leendő sportcsarnokot nem úgy kell tekinteni, mint az Istentől elrugaszkodott pénznyerő automatát, hanem a város egy intézményét. Éppen olyan intézménye, mint egy szociális intézmény, vagy kulturális intézmény, vagy egy oktatási intézmény – természetesen az arányokon lehet vitatkozni és azt mondani, hogy ez a fajta intézmény most nem annyira szükséges, mint a másik fajta intézmény, hogy valamilyen formában a költségeket és a támogatást az oktatási ágazat viszonylatában lehet párhuzamba vonni. Én azt mondom, hogy ez a fajta konstrukció nem biztos, hogy hibátlan, de önmagában kisarkítani és eltitkolni azokat a részleteket, amelyeket itt most felemlítettem és amelyek természetes részét képezik a teljes beruházási költségnek, úgy gondolom, hogy nem állja meg a szakmai követelményeket és nem is teljes mértékig tisztességes.

 
Kiskunmajsán volt egy csak egy egyszerű dolog volt, hogy a Pick Szeged csapata elment Kiskunmajsára kézilabdázni. A rendezvényen 1.000-en voltak! Én azt mondom, hogyha Félegyházának lesz egy sportcsarnoka, az biztosan a minőségi sportnak rengeteget fog jelenteni, a háttérintézményeknek, és abban is biztos vagyok, hogy egy csomó bevételt lehet ebben realizálni.
Az utolsó megjegyzésem a Constantinummal való együttműködés kapcsán – így indultunk. Az állami támogatás úgy lett megajánlva, hogy egy olyan konstrukció kezdett kialakulni, hogy Magyar Állam-Önkormányzat-Egyház. Ez egy olyan példaértékű együttműködés lett volna, és ezért lett beajánlva az a 100 millió forint, utána a 300 millió forint. A későbbiekben nem tudom, hogy ki miatt szakadtak meg a tárgyalások, de én úgy tudom, hogy nem az önkormányzat miatt.

 
Tancsa János képviselő:

 
Valóban ebben a témában többet nem kívánnék szólni. Pataki képviselő úr annak idején nagyon sok alkalommal, amikor ezt tárgyaltuk 2-3-4 évvel ezelőtt, mindig ígért egy másik megoldást, egy jobbat, ami használhatóbb és kivitelezhetőbb. Mindig megkértem itt a teremben, hogy mondja már el végre, hogy mi az a javaslat, amire lehet igent, vagy nemet mondani, vagy valamilyen módon dönteni. Ha megvan az a javaslat, Képviselő úr, itt az utolsó lehetőség, álljon elő vele! Ha nincs meg a javaslat, akkor nincs miről beszélni, akkor felesleges erről vitatkoznunk. Ha nincs javaslat, akkor azt kell mondani, hogy ennél jobbat én jelen pillanatban nem tudok, ha van javaslat, akkor kérem szépen – most már 4 év után – tárja elénk. A másik dolog: „rosszemlékű” Endre Sándor képviselő úr annak idején folyamatosan azt mondta minden egyes megszólalásakor és minden egyes szórólapján, hogy „alvó város” és nem működik és nem épül semmi. És ez a város attól elviselhetetlen, hogy nem épül semmi! Most épülne és most tessék azt mondani erre, hogy ne épüljön! Akkor melyik szavuk az igaz? Az előző, vagy a mostani? Valamiképpen dönteni kell: „igen” – „nem” és „tartózkodom” gomb van. A „nem” és a „tartózkodom” azt jelenti, hogy ne épüljön, az „igen” gomb pedig azt jelenti, hogy épüljön. El lehet dönteni, hogy egy fejlődési irányába visszük a várost, vagy pedig azt mondjuk, hogy álljunk meg: ennyi volt, ennyi volt ebben a városban. Úgy látom, hogy úgysem tudunk már semmiképpen okosat és értelmeset mondani a többieknek, mert mindenkinek megvan a beállt álláspontja ezen most már változtatni nem lehet – ebben a kérdésben úgy gondolom, hogy elegendő információnk van és lehet talán dönteni is.

 
Jászberényi László képviselő:

 
Elmondtam volna a mondókámat és azt hittem, hogy Félegyházán lehet egyszer úgy is dönteni, hogy nem kezdik el a pártok egymást gyalázni. Hogy egy olyan emberről beszéljen, aki most nincs itt. János ez nem ide való. Ha ezt valaki nem tudja megérteni, ennyi idő alatt, mondd el neki a szemébe, ha gondod van, de ne ilyenkor, amikor nincs itt. Nem ennek van itt az ideje. Nem most.
Most a sportcsarnok a téma, de ha fel akarod venni napirendre Endre Sándor tevékenységét, akkor vedd fel napirendre, jöjjön ide mindenki és beszéljünk róla. Ha viszont sportcsarnokról van szó, akkor beszéljünk a sportcsarnokról.

 
Valószínűleg – bár már nem nagyon látszik rajtam – de valamikor, lehet, hogy még egy randevú elé is tettem egy jó futballmeccset. A sportot mindenek elé helyeztem és mindig is azon voltam és próbálkoztunk az elmúlt tizenvalahány év alatt, hogy legyen Kiskunfélegyházán sportcsarnok.

 
Talán 10 év eltelt, hogy még a helye sem lett kijelölve, volt egy sportcsarnokért alapítvány, de semmi előrelépés ebben az ügyben nem történt. Akkor jött ez a program, mint közbeszerzési bizottsági tag csodálkoztam, hogy 8,9 milliárd forint volt az indító ár. Igen-igen dadogósra vette mindenki és egy folyamatos alkudozás folyt. Nyílt ülés volt, bárki eljöhet, aki ráér. Ezen ár alá nem akartak menni, most erre van lehetőség. Az a kérdés, hogy elbírja a város vagy nem. Nagyon örültem volna, ha a bonyolító itt lett volna az ülésen. Annak is örültem volna, ha esetleg van több gazdasági elemzés. Két szélsőséges vélemény van, az egyik, hogy gyerünk mindenáron, a másik azt mondja, hogy semmiféleképpen. De ilyen már megéltünk néhányszor. Emlékezzetek vissza, amikor a szociális otthonra mondta valaki, hogy Ő annyiból meg fogja csinálni – 15 vagy 20 millióból – utána pedig lett 250-300 millió.

 
Ennek tényleg ez e a vége. Elismerem Pataki István tapasztalatait a beruházások terén, hiszen ebben dolgozik. Talán Ő az egyetlen, aki építőipari beruházásokat vezet közöttünk. Viszont azt is tudom, hogy egy könnyűvázas csarnok, amit lásd annak idején a Lenin TSZ megépített fedett uszodának és asztalitenisz csarnoknak, annak mi az élettartama és azt is tudom, hogy egy komoly épületnek mi az élettartama. Ezek között különbség van. Nem hiszem, hogy valakik a városnak szándékosan rosszat akarnának, azt hiszem, hogy meg kellene keresni a lehető legjobb megoldást. Garai képviselő úrnak mondom, hogy a tornaterem és a sportcsarnok között nagy a különbség. Félegyházán jelenleg csak tornaterem van. A sportcsarnoknak teljesen más a funkciója. Ez lehet egy rendezvényterem. Alács úrnak elmondom, hogy nem a város veszi fel a hitelt. Azért nem a város építi, mert a város már nem vehet fel több hitelt. A beruházó veszi fel a hitelt, a tárgyalások során kiderült, de mi fizetjük ki. Nem annyira egyszerű dolog ez, az biztos. Hosszú időre meghatározza a város életét, akár pozitív, akár negatív irányban, az is biztos.

 
Kapus Krisztián képviselő:

 
Nem kívánok különösebben hozzászólni ehhez a témához, tekintettel arra, hogy a következő napirendnél majd elmondom az összes véleményemet. Egyetlen dologról van szó, amiről muszáj szólni, hogy ki farolt ki. Én minden ülésen ott voltam, mindegyikről van jegyzőkönyv, érdemes lenne elolvasni. Azt gondolom, hogy senki nem farolt ki, egyszerűen ezek a tárgyalások valahol megszakadtak, erről nincs már mit beszélni. Nem volt egyértelmű ez a kijelentés.

 
Jankovszki Zoltán képviselő:

 
Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Látnok Úr! Éppen most ül le Tancsa Jánosról beszélek. A „rosszemlékű” kifejezést visszautasítom Endre Sándor úr nevében is és remélem, hogy októbertől majd Ön lesz a rosszemlékű képviselőtársunk. Már most ezért is elnézést kérek Öntől. De nem is erről akartam beszélni, hanem az Ön látnoki képességeiről, ugyanis a zárszavában elmondta, hogy az elkövetkező 10-15 évben semmilyen lehetőségünk nem lesz. Bizonyára Ön látja a jövőt és a lehetőségeket, akkor kérem, mondja meg, hogy az elkövetkező1-2 évben milyen megszorító intézkedéseket kapunk a Kormánytól és az mennyiben fogja érinteni Kiskunfélegyháza lakóit és önkormányzatát. Ugyanis ezek is nagyon fontos kérdések, hiszen egy nagyberuházás előtt állunk, amely 15 évre behatárolja a mozgásterünket. Akkor tudnunk kell, hogy a mostani kormányzat milyen terveket sző az önkormányzatokkal kapcsolatban.

 
A nagy vita hevében megfeledkezünk a szakemberekről. Itt a teremben több olyan pénzügyi és gazdasági szakember is ül, aki az önkormányzatot segíti. Nagy tisztelettel megkérem az Ő véleményüket az ügyben, hogy az önkormányzatnak milyen forráslehetőségei vannak, bírni fogja-e ezt a hatalmas összeget kifizetni, hosszú távon fenntartható lesz-e ez a dolog, hiszen itt komoly pénzügyi tranzakcióról van szó. Megkérdezem, hogy akik értenek ehhez és nap mint nap ezzel a kérdéssel foglalkoznak és a város pénzügyi helyzetét jobban látják, mint mi, azok is nyilatkozzanak, hiszen az Ő vélemények szakmai vélemény lesz.

 
Tancsa János képviselő:

 
Mivel olyan gomb nincs, hogy személyes, azért szeretnék ilyen formában szót kérni és a 2 perces időtartam is elég lesz. Endre Sándorral kapcsolatos véleményemet azért vagyok kénytelen fenntartani és tisztelettel veszem az Ön visszautasítását, bár nem hiszem, hogy Ön Endre Sándor lenne, nem is hasonlít rá hál’ Istennek. A lényeg a következő: sok mindent említettek az előbb és teljesen igazuk is lenne. De azt tudom és Önök is tudják, hogy az Orbán-kormány idején esélye nem volt a városnak arra, hogy sportcsarnokot építsen. Semmiféle lehetőséget erre nem biztosítottak és Endre Sándor, mint megyei közgyűlési elnök nagyon sokat tett abban, hogy ne jusson Félegyháza ilyen lehetőséghez. Ezért kénytelen vagyok mégis fenntartani a véleményemet.

 

 

 
Alács Tibor képviselő:

 
Néhány dologra szeretnék reagálni, mert úgy hiszem érdemes. Tancsa úr említi, hogy a – nem megszólíttatásként megy a dolog, csak utalok arra, amit említett – költségvetés támogatása vagy nem támogatása mennyire befolyásolja ennek a sportcsarnoknak a megvalósításához szükséges támogatást, tartózkodást vagy nem szavazatot. Azt hiszem, hogy kettőnek egymáshoz semmi köze, fajsúlyban sem ugyan az. Amíg ennek a költségvetésnél néhány száz forintról vagy másfél milliárd forintról van szó, komoly anyagi eszközök forognak most szóban közöttünk.

 
Érdekes dolog, hogy az állam, támogatja a sportcsarnok megvalósulását. Korábban 300 millió forinttal. Most kósza hírekből hallottam – nem tudom igaz-e, majd Garai úr megerősíti vagy sem – ezt az összeget minimálisan meg lehet emelni néhány száz millió forinttal, de még mindig nem éri el az 1 milliárdos állami támogatást. Ügyes lobbinak kell érvényesülni. Bízom abban, hogy Garai úr ezt meg tudja tenni. De akkor is csak néhány százmillió forintról van szó. Az állam számára nem olyan fontos, hogy a térségekben, hiszen Dél-Magyarországról van szó, megépüljön néhány sportcsarnok, hanem megpróbálja az önkormányzatokra testálni az anyagi eszközöket.
Kiskunfélegyháza azt mondja, hogy igaz, hogy a környező sportcsarnok építésektől visszakoztak a beruházni szándékozók, de Félegyháza azt mondta, hogy meg kell építeni, mert soha többet nem tudjuk megépíteni. Szerintem meg tudjuk építeni a jövőben is.

 
Elhangzott, hogy semmiféle alternatív megoldás nem lehetséges. Nekem eszembe jutott – amikor említette valaki – hogy a Kossuth felújítása kapcsán a tornatermet is felújítjuk, hogy miért nem lehet a tornatermet megépíteni olyan méretű küzdőtérré, ami alkalmas arra, hogy nemzetközi versenyek befogadására alkalmas legyen. Igen valóban rövid, kiér az utcára, ha meg akarjuk hosszabbítani a Majsai útra kiért, de egy utat arrébb helyezni nem kérdés ma.
Az építkezések korszakában, amikor az utak 100 kilométereit építik, nem kérdés, hogy a Majsai utat ha nagyon akarom, nem tudom arrébb helyezni 4-5 méterrel. Megtehetem. Nem kérdés, hogy építhetek-e oda körforgalmat, hiszen, ha megnézitek a tanulmányterveket, a Majsai és Kossuth utca kereszteződésében tervbe van véve egy körforgalom kialakítása. Ez nem lehet akadály. El kell rajta gondolkodni, hogy megvalósítható vagy sem. Végül is a célt, amit szerettünk volna, talán el lehet vele érni.

 
A minőségi sportról engedjenek meg néhány gondolatot. Az, hogy egy településen vagy városban van-e minőségi sport vagy sem, az kin múlik. Úgy gondolom, hogy azon az emberen múlik, aki azt a sportot vezeti, irányítja. Kiskunfélegyházán van minőségi ökölvívás, mert van egy olyan ember, aki ezt szívvel-lélekkel csinálja. Kiskunfélegyházán volt egy asztalitenisz minőségi sport, mert volt olyan ember, aki szívvel-lélekkel csinálta. Van egy kosárladba csapatunk is akik igen jó eredményeket érnek el. Az, hogy a sportcsarnokban jobbat fognak elérni, ez biztos? Az, hogy jobb eredményt érjenek el, ahhoz olyan felkészítőkre van szükség, akik többet tudnak kihozni a sportolókból.

 
Azon gondolkodtunk-e, hogy ha Félegyházának 3-4 magas szintű minőségi sportszakosztálya lesz, miből fogjuk támogatni? Nem csak a sportcsarnokot kell üzemeltetni, hanem ezeket a sportolókat is támogatni kell. Vagy abban bízunk, hogy Kiskunfélegyházán a munkahelyeket létrehozó cégek majd ezeket a sportokat támogatni fogják? Ha van reklám értéke, akkor fogják, ha nincs reklám értéke, akkor valószínűleg nem fogják.

 
Elnézést ezért a közgazdasági okoskodásért. Valójában nem igazán értek a dologhoz, de azért lehet látni, hogy egy olyan beruházásba akarunk belemenni, aminek nem látjuk, hogy mi lesz a vége.

 
Az a 360 millió forinthoz még az infláció hozzájön. Milyen lesz az infláció? Az euro bevezetése 2010-ben bekövetkezik az országban, vagy elhúzódik? Mit fog ez eredményezni számunkra? Ez mind nyitott kérdés.

 
Fricska József képviselő:

 
Polgármester urat kérdezem meg, hogy Ön szerint az SZMSZ azért van, hogy minden évben 2-szer újrakötve megkapjuk, vagy azért, hogy a Polgármester Úr azt betartassa? Elhiszem, hogy ez a téma nagy horderejű és szerintem az SZMSZ-ben éppen azért van szabályozva a hozzászólások időtartama és száma, hogy az ilyen nagy horderejű témák se váljanak parttalan vitává. Most Alács úr a 2. alkalommal több mint 5 percet beszélt, szerintem csak 2 percet beszélhetett volna.
Arra kérem Polgármester urat, hogy tartassa be az SZMSZ-t. Az előbb Tancsa János képviselő úr ügyrendi kérdésben személyes megtámadtatásra hamukáltál, ennek sincs értelme. Az ügyrendi kérdés, legyen ügyrendi kérdés.

 
Vida Pál képviselő:

 
Igyekeztem mindenkit türelemmel végig hallgatni. Egészen furcsa kérdések merültek fel bennem. Először is a képviselőasszony feltett kérdéseket, utána összepakolt és elszaladt. Szerettem volna válaszolni, de nem látom, így ezt már nem kell megtennem.

 
Nemes-Nagy képviselő úr, akire nemrégiben azt mondták, hogy sportminiszter lesz, őt sem látom, ő is mondott olyan dolgokat, amire szerettem volna válaszolni. Ezeket nem tudjuk megtenni. Kicsit komolytalannak érzem a hozzáállást ehhez a kérdéshez. Ha azt elfogadjuk közösen - márpedig ezt el kell, hogy fogadjuk – hogy egy elég nagy fajsúlyú beruházásról van szó, ami 15 évre bizonyos forrásokat leköt, akkor legalább tartsuk annyira tiszteletben egymást, hogy végig üljük, ezt az egy órát. Főleg, ha kérdéseket teszünk fel és azonnali választ vártunk volna erre, még egyszer mondom én ezeket meg tudtam volna adni és szerettem volna is megtenni. A másik dolog amit nem értek az, hogy 2004-ben az a bizonyos 242. számú képviselőtestületi határozatban már egyszer döntöttünk és nem emlékszem hogy akkor akik most ellenzik az építést megszavazták-e vagy nem. De azt a számot összeadva 4,5 milliárd körüli összeg jött ki. Ha jól emlékszem nem volt ilyen nagy vita és többségében elfogadtuk. Úgy emlékszem talán még a Fidesz is elfogadta. Most 5,6 milliárdnál tartunk, tehát 900 millió forinttal emelkedett ez az összeg azóta. Nem azt mondom, hogy 900 millió forint kis összeg, de ha 15 évre visszaosztom, akkor 50 millió forinton verjük most az asztalt, hogy az 50 millió forint pluszot nem tudjuk bevállalni.

 
Jászberényi úr mondta, hogy Pataki képviselő úr ért leginkább az építőmesteri munkákhoz. A STRABAG az Ő cége épített Szombathelyen egy sportcsarnokot nemrégen, 8000 m2, a mi 5000 m2-ünkkel ellentétben. Ez a 8000 m2 3,6 milliárd forintba került. Ugyan nagy botrányok vannak, mert nincs befejezve. De ez az összeg nyilvános, megjelent a sajtóban.
Ahhoz hasonlítom a mi sportcsarnokunkat, 1,6 vagy 1,7 milliárd nettó összeg az 5000 m2. Azt gondolom, hogy ez egy jó ár, nem eltúlzott ár. Azon lehet vitatkozni, hogy ebben a konstrukcióban kell-e megépíteni vagy nem. Azt vártam volna, hogy valaki elmondja, hogy milyen konstrukciók és lehetőségek vannak. Jelen pillanatban azt gondolom, hogy semmilyen. A PPP arra való éppen, hogy olyan önkormányzatok és társaságok építsenek és beruházásokat végezzenek, akik képtelenek arra - a hitelkorlátaik miatt – hogy hitelt vegyenek fel. Mert az is járható út lenne, hogy építünk. Véleményem szerint ilyen sportcsarnokot nem tudnánk olcsóban építeni. Mondjuk 1,5 vagy 1,6 milliárdért építünk, nem tudom hány százalékos kamatra fel veszi a hiteleket és emellett megjelenik a működtetés. Ezt a bonyolító az egyik közbeszerzési bizottsági ülésen kiszámolta és 300 millióval nagyobb összeg jött ki, mint a mostani összeg.

 
Visszatérve a 350-360 millió forintra. Azt gondolom, hogy akik most igent nyomnak, azok felelősséggel tartoznak természetesen. Akik nemet nyomnak, azoknak pedig ha jól sejtem jó 10-15 évig úgy sem lesz vezető szerepük a városban, tehát elképzelhető, hogy nem kell felelősséget vállalniuk. Akik viszont igent nyomnak a város fejlődését mindenképpen segítik, de azt a felelősséget a nyakukba vesznek – és én 1/24 részben vállalom is ezt a felelősséget – hogy olyan intézkedéseket kell végre hozni, amely korszerűsíti Félegyháza és az önkormányzat működését, lehetséges forrásokat átcsoportosítja nem csak erre a területre, hanem más területekre is, mondjuk olyan beruházásokra, amelyik fontos a város számára és bízom abban, hogy a beruházások egyáltalán nem állnak le, hiszen 2007-ben az EU-s források éppen arról szólnak és azóta is olyan információk vannak, hogy 1-2-3 %-os önerővel az önkormányzatok pénzhez juthatnak. Ebben bízunk, hogy ez megvalósul az elkövetkező időszakban. Tehát még egyszer azt szeretném kérni, hogy ezt a beruházást azért támogassuk, mert nem a mi sportolási lehetőségeinket, nem a mi rendezvényeinket fogjuk ebben tartani, hanem a gyermekeinknek, unokáinknak, annak a nemzedéknek, amely utánunk következik, mi nekik adunk lehetőséget.

 
Itt sportcsarnokról beszélünk. Mindig hasonlítgatjuk, hogy tornaterem, főleg a Darvashoz, de nem ugyan arról van szó. Ez olyan mintha egy kerékpárt hasonlítanánk össze egy Volkswagennel. Az egyik tornaterem, ahol 100 néző meg tud állni, a másik pedig egy rendezvénycsarnok, ahol nem csak sporteseményeket lehet tartani, hanem lehet tartani 1500-tól 3000 nézőig mindenféle rendezvényt. Ez a sportcsarnok megállja a helyét Európa bármely városában, tehát nem olyat épít a város ebben a pillanatban, mint egy Kossuth Iskola tornaterme vagy másik iskola tornaterme. Kérem, hogy így gondoljuk át a szavazást.

 
Pataki István képviselő:

 
Nem akartam még egyszer hozzászólni, de Tancsa és Vida Pál urak által személyeskedőbe átment képviselőtestületi ülés – nem akarom megvédeni egyik megemlített képviselőt sem – de Nemes-Nagy Tibor a belga küldöttségért ment fel repülőtérre, amely a hétvégére érkezik, tehát nem hiszem, hogy be kellene számolni bárkinek is, hogy miért kellett neki elmenni.
Úgy vélem, hogy sokkal fontosabb kérdés, hogy meg vagyok győződve arról, hogy ha Tancsa úr kapna 1 millió forintot valakitől és azt mondanánk neki, hogy ebből építsen fel egy 20 milliós házat és vegyen fel rá hitelt és 5 év alatt kell kifizetni, akkor valószínűleg a családi kasszájából sem vállalná fel. Így vagyunk ezzel mindannyian. Egy olyan beruházást közpénzből, egy városi sportcsarnok felépítését 6,5 milliárd forintért, ami a város 1 éves költségvetésének 65 %-a. Szegeden sokkal kisebbért prüszkölnek a képviselők és nagy rossz helyzetet emlegetnek Szeged városában. %-osan jóval kisebb ötvenvalahány milliárdos költségvetésből 10 milliárd forint a tartozásuk. Meggondolandó. Amit Jankovszki úr mondott, hogy a szakértőket én is kérdezném, hogy mi az az összeg amit az intézmények átadásával meg tudunk spórolni. Úgy gondolom, hogy mondjuk ki azt a számot, hogy ha az összes nem önkormányzati feladatot átadjuk a megyei önkormányzatnak, amíg fog létezni, akkor mi az a szám, amit meg tudunk takarítani ebben a városban. Egy valós számot mondjunk már ki. Azzal együtt, amit egyéb forrásokból ilyen címen megkap a város. A könyvvizsgáló asszonytól kérdezem, hogy képes-e a város ilyen mértékű hitelfelvételre. Vida úr elmondta, hogy a PPP rendszer miért jött létre, hogy egy ilyen mértékű hitelfelvételre képtelen városnak valamilyen más módon hitelhez jusson. Úgy gondolom, hogy ez teljesen irreális abból a szempontból, hogy abban is kellene gondolkodni, hogy ez valahogy vissza kell fizetni. Ez nem is egy családi költségvetés, hanem egy közpénz elköltése. Szerintem ez sokkal komolyabb dolog, mint egy lakást venni, hogy maga bevállalja-e az ember azt a havi 200 ezer forint hitelt hosszú távra. Ez magánügy. De közpénzekből, főleg úgy, hogy ez a beruházás bevételt nem okoz a városnak, ez az összeg csak nőni fog.

A szakértőket kérdezem, hogy hogyan látják ezt a pénzügyi vonalat. A hallomásaim alapján tudom, hogy a Pénzügyi Bizottságon egyetlen szó nem merült fel a finanszírozásról az előterjesztéssel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy a szakbizottság véleményére is kíváncsi vagyok, hogy mi az az összeg, amelyet a város 2007. évi költségvetésében el lehet különíteni pl. 360 millió forintot, vagy 250 milliót, amit oda tudunk tenni ennek a törlesztésére.

 
Fricska József képviselő:

 
Bevallom őszintén, hogy a téma nagyságrendjéhez képest komolytalanul jókat somolyogtam itt néhány hozzászóláson. Röpködött szerintem a hülyeség és a demagógia jobbról, ballról egyaránt. A tényeket szerintem Fliszár Károly képviselő úr mondta el. Ez most elsősorban politikai kérdés. Szerintem 99 %-ban, csak a maradék 1 % a gazdaságpolitika. Ez volt a leglényegesebb ami elhangzott és mint érvet el tudok fogadni.
A legnagyobb ostobaság az volt, hogy ha most nem lesz, akkor 15 évig nem lesz. Ez kb. olyan hülyeség mint amikor azt mondtátok, hogy rosszabbul élünk mint 4 éve. A kettő szinkronban van, egyik sem különb a másiknál.

 
Arra kérem fogadatlan prókátorként Jankovszki és Pataki urat, hogy ezt az övön aluli kérdést vonják vissza a szakmától, mert ez övön aluli még ha jogos is. Erre válaszolni egy szakmabelinek pokoli.
Egyet el kell ismerni, hogy ezzel a döntéssel nagyon vékony jégre lép a város évekig. Hogy ennek mi lesz a vége, ki fog derülni.
De annak örülök, hogy elhangzott egy olyan érv, ami elfogadható, ez politikai döntés.
Az pedig blődség, hogy ha most nem lesz, akkor 15 évig nem lesz. Bizonyítsa be valaki, hogy mi lesz 15 év múlva és hogy hogyan éltünk 4 éve.

 
Fliszár Károly képviselő:

 
Amit Fricska elmondott, megelőzte azt, amit én el akartam mondani. Én is meg akartam kérdezni, hogy mi lesz, ha Iránban mégiscsak kitör a háború vagy ha elfogy a kazahsztáni kőolaj és helyette hidrogén lesz. Ha 15 éven belül ezek mind realitás lehetnek.
Realitás lehet az iparűzési adónak a pillanatnyi és a következő helyzete. Nem realitás amit a Kissné Kovács Ilona kérdezett, mert az a kérdés olyan naiv volt, mert nem lehet összehasonlítani egy TESCO-nak sem a tetejét, sem az alját, sem a világítását, sem hangtechnikáját, sem a funkcióját, sem a bekerülési költségét egy sportcsarnokkal. Az a funkció amit annak kell ellátni és az a funkció, amit a sportcsarnoknak kell ellátni sok mindenben változik. Nem érdemes abba belemenni, hogy a Kossuthnál útkorlátozással, forgalomváltozással el lehet-e érni, hogy egy nemzetközi méretű sportcsarnok beltartalom legyen továbbra is maximálisan 300 fős nézőszámmal és gyakorlatilag felélve az egész beruházás lehetőségét, mert az másképpen ott nem valósítható meg. Egy lehetőség van még, hogy egy teljesen új helyen felépíteni annak a tornatermét. Ez a helyzet, hiszen az utcát le lehet zárni és odébb lehet vinni 5 m-el, csak azt a pár házat, ami ott fel lett építve felfelé vagy 5 emeletig, azokat nem lehet odébb tolni.
Nem lehet ilyen módon feszíteni a lehetőséget. Lehet forgalmi rendet módosítani, de a Kossuth utcán sem tudjuk elérni, hogy az egyirányú forgalommal vagy a parkolási renddel egyik napról a másikra változás történjen.

 
Ez a hiány akkor is hiány marad, ha megpróbálunk pótmegoldásokat találni.
Minden tiszteletem azért a kezdeményezésért, ami a Constantinummal elkezdődött, de Kapus Krisztián végig ott volt és én is ott voltam és mindketten tudjuk, hogy milyen okok miatt nem lehetett tovább lépni. Mindkét fél úgy érezte, hogy az a partneri kapcsolat, amit az a lehetőség kínál, elmentünk egy határig, azután jött az állami lehetőség mindkét fél számára, hozzáteszem Ők is ott tartanak, hogy tisztán tartják a területet és várnak arra, hogy egy nemzetközi méretű tornatermet meg tudjanak építeni. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ez a városnak luxus lesz, hiszen mindkettőben olyan munka fog folyni, ami a város javára szolgál. Lehet azt mondani, hogy az itt lévő gyerekeknek és felnőtteknek nem szükséglete, hogy egy sportcsarnokon belül lehessen gondolkodni. De amikor arról beszélünk, hogy nemzetközi sport, ne akarjuk ráfogni a nemzetközi sportot arra, hogy ezt városok működtetik még Debrecenben sem. Nem lehet összehasonlítani Pataki úr a Phoenix csarnokot, amelynek 7 milliárd volt az építési költsége. Mert ha egy másik várossal hasonlítunk, akkor a körülményeket is hasonlítani kell. Nem jó viszonyszámok.

 
Azt lehet hasonlítani, hogy Kósa úr Debrecen polgármestere bátran bevállalja azokat a döntéseket, amelyek előre viszik a város sportját és egyéb infrastrukturális dolgait is.
Azt gondolom, hogy Félegyházán is ezen múlik sok minden és azzal értek egyet, amit Jászberényi úr mondott valamelyik bizottsági ülésen, hogy ebben a teremben, ahol most vagyunk ezt a Városházát valamikor úgy építették meg, hogy a város adósságot vállalt érte. De lehetnénk mi a Zeneiskolának nevezett házban is, de hasonlítsuk össze a kettőt. Ennek a városnak, amikor megállnak Félegyházán azt mondják, hogy talán Európa egyik legszebb szecessziós épülete Félegyházán van.

 
Ha azt nézzük, hogy a város sportja, akkor ha azt mondom, hogy Szeged, akkor Pick-Szeged, ha azt mondom, hogy Kecskemét, akkor Univer-Kecskemét. Ezek az egyesületek nem a város pénzéből működnek, hanem a város segíti őket. Akkor lesz szponzor, akkor lesz egyesület és komoly sport, ha ennek a lehetősége fennáll. Most mondom a múltat. Ernyes László itt ül, azt hiszem Ő az egyetlen azok közül, aki aktív sportoló volt, egy nagyon híre kézilabda csapat tagja volt, ez volt a Fáklya. Meg lehet találni ennek az egyesületi pályának az alapját valahol a strandon. Komoly pálya volt. El nem tudja képzelni senki, hogy hányan próbálták meg ezek az emberek, akár Őt, akár Polner Tibort mondom, eljuttatták ezt a sportot bizonyos szintig, de utána vége volt, mert az mondták, hogy ezen továbblépni nem lehet.
Nem lehet eljutni kislabdás fociban, egyebekben, ezeket a mai világ szülte. Néztem tegnap a Győr meccset. Annak a városnak a lelke az a sport, amit létrehoztak. Higgyék el, abban a csapatban van 3-4 külföldi, de az összes többi ott nőtt fel. A félegyházi ifjúságtól azt sajnáljuk, hogy Görbicz legyen belőlük vagy olyan lehetőségük legyen, amit elérhetnek? Ezzel a szinttel tulajdonképpen elérhetik, hogy elmennek innen és máshol megvalósítják önmagukat. Aki teheti, tegye meg, hogy rászavaz erre a sportcsarnokra.

 

 

 

 
Dr. Garai István alpolgármester:

 
Alács Tibor képviselőtársam megszólított pozitív értelemben, köszönöm. Ahogy mi elvitatkozunk ebben a témában, biztosan meg van az oka.

 
Más önkormányzatok és más települések, akik ebben gondolkodtak, hasonló problémákkal küzdenek és próbálnak tovább lépni. Éppen ezért, ahogy Tibor mondta, magam kezdeményeztem egy munkacsoport létrejöttét a Miniszterelnöki Hivatalban és ez nemsokára fel fog állni. Benne lesz a Miniszterelnöki Hivatal, a Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Sport Hivatal részéről néhány szakember. A cél az, hogy az állami szerepvállalást szeretnénk növelni. Elmondhatom azt is, hogy Polgármester úrral többször beszéltünk polgármester kollegákkal más településeken, akik ugyancsak sportcsarnokot szeretnének építeni. Ez egy élő probléma. Keresni kell a megoldást. Még ebben a gazdasági helyzetben is van arra remény, hogy 15 év alatt bizonyos állami szerepvállalást növekedésben dűlőre lehessen jutni. Én ebben reménykedem és azt mondom, hogy ha lelünk pár száz millió forintot, az sem lesz baj.

 
Kapus Krisztián képviselő:

 
Polgármester úrhoz szeretnék szólni azzal, hogy nem tudom mi indokolja azt, hogy ezt a témát zárt ülésen kell tárgyalni. Hiszen a következő napirendi pontnál akár nyílt ülésen folytathatjuk, mivel a költségvetési vita ugyan erről szól.

 
Mosonmagyaróváron 3 éve kezdték el a PPP rendszerben építeni a tornacsarnokot, ami sehol nem tart és a 3000 ülőhelyes sportcsarnok komplexum 1 milliárd forintba kerül.
15 évre kötelezettséget vállalunk a 2009. évtől kezdődően, átlagosan 341 millió forint működési jellegű kiadással, ami azt jelenti, hogy 18 évre, vagyis 2024-ig kell gondolkodnunk. Ha nem lenne ennek a városnak hitele, akkor azt mondanám, hogy vegyünk fel hitelt, de van hitelünk bőven.

 
Visszafizetésre 341 millió forint évente, ami napi 1 millió forint, 10 órát lehet üzemeltetni ezt a csarnokot, akkor is legalább 100 ezer forint bérleti díjért kellene kiadni óránként. Mindehhez úgy kívánunk hitelt felvenni, hogy március elején vagy csak február végén, de a tavalyi számlái az önkormányzati intézményeknek még nem voltak kifizetve.

 
A könyvvizsgáló asszony véleménye szerint a beemelés előtt javasolja, hogy a Képviselőtestület mérlegelje, hogy milyen döntések biztosítják tartósan ezen működési kiadások fedezetét. Tekintettel a jelenlegi önkormányzati feladatokra, a már felvállalt több éves kötelezettségei működtetési többleteire, a fennálló hitelállományra, az évek óta igen feszített likviditási helyzetre, a pénzmaradvány és a mérleg szerinti költségvetési tartalék negatív összegére, az általános tartalék folyamatos hiányára az éves költségvetésekben, stb.

 
18 év múlva ezt a sportcsarnokot már háromszor fel is újítottuk és ez még nincs is benne. .... vagy benne van? Akkor benne van.

 
Hogy ki mit olvas Vida úr, azt ne nyitogassuk, mert, hogy mit olvas Ön és mit én azt talán ne firtassuk.

 
18 év múlva azt gondolom, hogy én magam 50 éves leszek, Polgármester úr pedig 72.
Azt szeretném megkédezni Polgármester úrtól, hogy én a Polgármester urat olyan embernek ismerem, akinek fontos a városunk. Kérdezem én, hogy most nyugodt szívvel mond-e igent erre a beruházásra?

 
Ipacs László beruházási ügyintéző:

 
Megpróbálom összefoglalni a kérdéseket, amelyekre illik reagálnom.
Pataki képviselő úr jelezte, hogy szeretné a szerződés-tervezetet látni. Erről talán azt kellene mondani, hogy a közbeszerzési bizottság a közbeszerzési szabályzat értelmében 2005. november végén indult ez a részvételi felhívást követő ajánlattételi felhívás kiadása, ehhez gyártottuk le az ajánlattételi dokumentációt. Ennek része a szolgáltatási szerződés-tervezet is. Az előbb elhangzott, hogy miért zárt ülés is ez. Egyrészt azért, mert éppen olyan kérdést feszegetünk, amikor egy folyamatban lévő közbeszerzési eljárás ügyében tárgyalunk, tehát a nyilvánosság nem vonható be.

 
Joggal feltehető a kérdés, hogy akkor miért nem látták ezt a szolgáltatási szerződést? Igaz, nem akartam most Önöket terhelni azzal, amivel terheltük 2004 decemberében, amikor a projekt tartalmáról, magáról a pályázatról, hogy az NSH-hoz nyújtsuk be ezt a pályázatot. Már akkor is része volt az előterjesztésnek egy együttműködési megállapodás a Sport Hivatallal, ill. egy szolgáltatási szerződés-tervezet. Mindig is arról beszéltünk, hogy a gyöngyösi sportcsarnok építés mintaként történt. Ez került elsőként megfogalmazásra és ezt a minta projektet hagyta jóvá elsőként a Nemzeti Sport Hivatal, ezt követően pedig egy tárcaközi bizottság. Egy bizottság hagyta jóvá szintén az ajánlati felhívás szövegezését és a szolgáltatási szerződés-tervezet formáját is. Ez 75 oldal, nagyon szigorú feltételekkel. A korábbi előterjesztésben ennek a véleményezéséről döntés is született az Önök részéről. Természetesen azt gondolom, hogy ez a szolgáltatási szerződés-tervezet vagy a mi irodánkban, vagy ha a Jegyző Asszony másként intézkedik, hozzáférhetővé lehet tenni. Ennek nincs akadálya. Ennek kapcsán hangzott el a kérdés is, hogy 15 év múlva, amikor lejár ez a szerződés, akkor mi történik. A mai állapot szerint a szerződésben az van megfogalmazva, hogy 15 év után a befektetőnek fel kell kínálnia a sportcsarnokot 10 euro + ÁFA áron. Nem tudom, hogy így lesz-e 15 év múlva, de a szerződésben ez van. Ez a része megnyugtató lehet a dolognak.

 
A PPP rendszerről különösebb véleményt nem tudok mondani. Itt a teremben Pataki úr és többen is a 360 millió forintot említették. Ez a határozat-tervezetben tájékoztató adatként szolgál, a 4 milliárd 900 millió ami fix összegként van meghatározva. A 360 millió infláció tartalmat is figyelembe vesz. Ettől ez nem biztos, hogy kevesebb lesz, lehet, hogy több lesz, én nem tudom megítélni.

 
Alács úr részéről felmerült a karbantartás. Azt kell mondanom, hogy ebben a szerződésben vagy éves üzemeltetésben a felújítás, karbantartás és az épülettel kapcsolatos minden kiadás a befektetőt terheli. Természetesen ezt áthárítja az önkormányzatra.

 
Felmerült, hogy a bonyolító miért nincs jelen. A bonyolító a szakmai véleményét leírta, a képviselők megkapták. Ő a közbeszerzés szakszerű lebonyolítására vállalkozott. Ma az előterjesztés témája elsősorban az, hogy a Képviselőtestület többletforrásokat biztosít-e annak érdekében, hogy a sportcsarnok megvalósulhasson.
Nyilván a közbeszerzési bizottságnak és a bonyolítónak is ez alapján lehet a végleges álláspontját a közbeszerzési eljárásról megállapítani.

 
Úgy gondolom, hogy más a sportcsarnokot érintő kérdés nem merült fel. Ha kimaradt valami, szíveskedjenek felém jelezni.

 
Kócsóné Kürti Mária szakértő:

 
A kérdések pénzügyi részére próbálok válaszolni. Minden bizottsági és minden képviselőtestületi ülésen, amikor a költségvetési rendelet megalkotásával, ill. annak teljesítésével kapcsolatos téma volt, korrektül álltam Önök elé és felvázoltam azokat a nehézségeket, amelyekkel az önkormányzat küszködik. Ez nem egy éves téma, hanem több éves téma volt. Közösen sikerült megoldani. Mégis egy nagyon fajsúlyos és több képviselő mondta a felszólalásában, hogy a Testület komoly döntés előtt áll. Ez két oldalról is megközelíthető. Ez a konstrukció mindannyiunk számára új. Ez a teher, amit sokszor úgy fogalmazunk, hogy ez a beruházás 5,6 milliárd forintba kerül.

 
A konstrukció valóban új. Én a közbeszerzési bizottság ülésén is mindig ott voltam. Nagyon sok probléma vetődött fel, sok mindent tisztáztunk, és ha Önök igent szavaznak erre a konstrukcióra, akkor még nagyon sok feladat áll előttünk.

 
Azért kapjuk a fizetést, hogy kihozzuk a maximumot magunkból és a lehetőségekből is.
A másik az éves összeg és az 5,6 milliárdos beruházás. Ez valóban nem 5,6 milliárdos, közel 7 milliárdos beruházás – ÁFA-val számolok, mert a szakma ezt mondatja velem.
Vannak az éves üzemeltetési költségek.

 
Sokféleképpen meg lehet közelíteni. Kevés olyan intézményünk van, akinek az üzemeltetési költsége 15 év alatt ennél kevesebb. Minden intézményünké ennél több, tehát nagyon csalós ez a 15 évre ezt a számot hozni. Azért is szerepel a költségvetési rendelet-tervezetben is, hogy infláció nélküli, hiszen a szerződés-tervezet B. része tartalmazhat inflációt, az A. része nem tartalmazhat.

 
Ha a kérdést a szakma oldaláról csak úgy közelíteném meg, hogy van-e az önkormányzatnak most 360 millió forintja, akkor azt is mondhatom, hogy ez a kérdés nem kérdés, természetesen nincs az önkormányzatnak 360 milliója.
Nincs havi 30 millió forintja sem. Hogy 2007-ben a város költségvetése milyen lesz, amikor tudjuk, hogy nagy reformok előtt állunk, vagy hogy Önök milyen döntéseket hoznak és sokkal kisebb feladatoknál és néhány képviselő szokta emlegetni a megjegyzésemet, hogy arra van pénz, amire akarjuk.
Ha Önök akarják ezt a beruházást, akkor erre lesz pénz, ha a következő döntéseikkel megteremtik. Ezt egy pénzügyi szakember nem tudja megteremteni. Ha igénylik akkor a segítségükre tudunk lenni a döntések meghozatalában.

 
A másik kérdés a középiskolák helyzete. Az önkormányzat térségi feladatokat lát el, több intézmény nem csak középiskolák. Vannak olyan intézményeink, amelyek térségi feladatot és helyi önkormányzati feladatot is ellátnak.

 
Elég sok számot hallottam én is az utóbbi időkben. Úgy hiszem, hogy a költségvetés tervezésekor ezt minden intézményre kimutatjuk. Engedjék meg, hogy csak a 2006-os költségvetés számait mondjam. A beadott igények alapján az a finanszírozás, ami le van csupaszítva, a normatív, a kötött felhasználású támogatás, a térségi feladatok után kapott SZJA átengedése, tehát amit az önkormányzat valahonnan elővesz a helyi adóból vagy az ingatlan értékesítésből, az 819 millió forint. Ez volt a beadott igény. A költségvetés egyensúlyba kerülése során ezt a számot amikor megláttam azt mondta, hogy ez a sportcsarnok akkora, mint amekkora költségvetési hiányt le szoktunk faragni egy-egy költségvetés elkészítésekor.
Tehát ami a hiány lefaragása után maradt, az 477 millió forint, ebből térségi feladat a 2006-os eredeti költségvetés szerint 232 millió forint.
Egy kérdéssel adós vagyok még. Korábban is azt mondtam, ha ez nem így értődött, akkor lehet, hogy valamint nem pontosan fogalmaztam. Ez a 360 millió forint, ami az előterjesztésben van, ez működési kiadás teljes egészében, az ÁFA-t tartalmazza és működésre azt mondom, hogy nem lehet hitelt felvenni, mert mikor fizetjük vissza. Ha egy évre vesszük fel, nem vagyunk kisegítve, hiszen 15 éven keresztül kell. Azért mondtam Pataki úrnak, hogy hitelben ne gondolkozzunk, most is azt kérem, hogy ne hitelben gondolkozzunk. Gondolkozzanak Önök az önkormányzati feladatok átrendezésében. Gondolkozzanak abban, hogy ez az idő, ami a választásokig hátravan, milyen lépéseket lehet megtenni, ill. a feladatok döntésénél döntési helyzetben vannak, akkor a mostani döntést vegyék figyelembe.

 

 
Alács Tibor képviselő:

 
Úgy olvastam, hogy ez az 5, 6 milliárdos összeg tartalmazza a karbantartási költségeket. Ezek szerint ez nem tartalmazza?
Ha valamilyen garanciális időn túli probléma merül fel, azt az önkormányzatnak finanszíroznia kell?

 
Ficsór József polgármester:

 
Az anyag felújítást is tartalmaz, de karbantartást is, és sok szigorú kontroll van, hogy az üzemeltető tartja-e azt a hőfokot, párafokot, klímát, stb. Büntetőpontokat lehet az önkormányzatnak megfogalmazni és levonhatja ezt az üzemeltetési költségből.

 
Az ülés azért zárt ülés, mivel a közbeszerzési eljárás még nem zárult le. Még folyamatban van az eljárás, tavaly év végén 19 igen szavazattal ez a Testület megszavazta a sportcsarnok PPP konstrukcióban történő megvalósítását, 4,7 milliárdos összeggel.

 
Ehhez képest a többsoros közbeszerzési tárgyalások során 5,63 milliárd a legkedvezőbb ajánlat. A zárt ülés azért zárt ülés, mert holnap 8 órakor közbeszerzési bizottsági ülés van.
Az előterjesztés arról szól, hogy két szempontból a műszaki tartalom változott az eredeti előterjesztéshez képest, ill. az összeg magasabb.
Erről most döntünk, ezért kell ezt majd a költségvetésben helyre tenni, mert több éves kötelezettségvállalással jár.

 
Azért zárt ülés, mert a közbeszerzés még nincs lezárva, folyamatban van az eljárás, a törvény értelmében csak zárt ülésen lehet tárgyalni.

 
Sok lehetőséget vizsgáltunk meg, hogy hogyan lehetne a Kossuth Szakiskola bővítését megoldani, de műszakilag nem lehetett kivitelezni, hogy abból egy sportcsarnokot ki tudjunk hozni.

 
A Costantinummal tárgyaltunk, de megszakadt az együttműködés. Igazából azt mondta az állam, ill. akkor még a Sportminisztérium közigazgatási államtitkára a Benedek úr, hogy a sportcsarnok támogatásra csak önkormányzat kaphat pénzt, de dolgoznak az egyházi intézmények tekintetében is tornaterem építési pályázatokon.

 
A tervezővel is voltak gondok, innentől kezdve ez a dolog kettévált.

 
Ha most visszaemlékszünk arra – Alács úrnak mondom – hogy az egész úgy indult, hogy bruttó 1 milliárdos beruházás, amelynek 1/3-át az áll, 1/3-át az önkormányzat, 1/3-ra az önkormányzat hitelt vesz fel, melynek kamatait felvállalja az állam. Tulajdonképpen ez az összeg közel 800 millió forint, amit az államtól kapunk. Ez így indult el. Utána a Minisztérium megszűnt, az NSH jött létre, melynek keretében létrehozták a Sportlétesítmény Programirodát. Akkor dolgozták ki ezt a több pontos sportlétesítményi programot, melynek egy pontja volt a sportcsarnok. Akkor mondták ki, hogy minden megyében építenek egy sportcsarnokot PPP konstrukcióban az előbb említett összeggel. Így kezdődött el az egész.
Döntésünk értelmében mi a közbeszerzési eljárást elindítottuk, két ajánlat érkezett. Sajnos máshol pl. Mosonmagyaróváron a közbeszerzések tanácsa miatt lett érvénytelen, Veszprémben csak egy pályázat érkezett be, azért lett érvénytelen, nálunk 2 pályázó jelentkezett. Nagyon komoly tárgyalások folytak a közbeszerzési eljárás során. Úgy gondolom a közbeszerzési bizottság tagjai el tudják mondani, hogy milyen tárgyalások és huza-vonák voltak és milyen kérdések hangzottak el.

 
Kapus Krisztián úr kérdésére: tisztában vagyok a döntés súlyával, mert belelátok azért a költségvetésbe, komoly horderejű döntés és tisztában vagyok, hogy a jövőben ennek lesznek kihatásai és kockázatai. De nem felvállalni ezt a döntést és nyugodtan visszavonulni, úgy érzem nagyobb bűn lenne, mint megvalósítani. Nekem ez a véleményem.

 
A szakmai bizottságok az A./ változatot támogatták. Amennyiben nincs további kérdés, hozzászólás, szavazásra teszem fel az A./ változatot.

 
A Képviselőtestület 16 igen, 4 nem, 1 tartózkodással (2 fő nem szavazott) elfogadja az A./ változatot és az alábbi határozatot hozza:

 
97/2006. kt. hat.
Városi sportcsarnok
beszerzése

 
H A T Á R O Z A T :

 
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete figyelemmel a 242/2004. sz. Kt. határozatban foglaltakra egyetért azzal, hogy a városi Sportcsarnok PPP konstrukció keretében történő megvalósítása során a Sportcsarnok hasznos alapterülete az 5.000 m2-től max. 1%-ban térhet el, továbbá azzal, hogy a nézőtéren az ülőhelyek min. 1.500 fő elhelyezésére legyenek alkalmasak.
A Képviselő-testület a megvalósuló Sportcsarnok szolgáltatásait naponta 16 óra üzemidőt feltételezve - éves átlagban külön részletezett naptári napokra lebontva - 70,05 % -ban 2007. július 1-től – 2022. június 30-ig saját hasznosításra megvásárolja, illetve bérbe veszi.
A Képviselő-testület a tervezett igénybevétellel arányosan a 15 év alatt felmerülő szolgáltatási díj megfizetésére összesen bruttó 4.900.000 e forint, azaz négymilliárd-kilencszázmillió forint megfizetésére kötelezettséget vállal évenkénti bontásban azzal, hogy ezen kötelezettségét a szolgáltatási díjra eső hivatalosan közzétett inflációs mutatókkal módosuló összegekre is kiterjeszti, amely fizetési kötelezettség 15 éven keresztül évente várhatóan 360 millió forint működési költségkiadást jelent; ennek megfelelően a költségvetési rendelet módosítást terjessze a Polgármester a Képviselő-testület elé.

 
Felelős: Ficsór József polgármester
Szlávikné Kasza Margit közg.oszt.vez.helyettes
Ipacs László beruházási ügyintéző
Határidő: 2006. május 19.

 

 
Erről értesül:
Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztálya, Beruházási Csoportja
Képviselőtestület tagjai.

 

 
K.m.f.

 

 

 

Dr. Fehérváriné Dr. Csölle Yvette

Ficsór József

jegyző

polgármester

 

 

 
A kivonat hiteles:
Kkfháza, 2010. október 29.

 
Vargáné Rácz Judit
főtanácsos