Kiskunfélegyházi Kistérségi Szintű Portál

A krízishelyzetbe került személyek, családok támogatása

A Kormány a 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet elfogadásával egy olyan újfajta, méltányossági alapon megítélhető támogatás bevezetéséről hozott döntést, amely támogatás lehetőséget nyújt a gazdasági válság negatív hatásának mérséklésére.

A köznyelvben (és sajtóban) „krízis alapként” emlegetett jogintézmény lényegében a fenti támogatás forrásául szolgáló, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezeti költségvetésében e célra elkülönített költségvetési előirányzat. Az előirányzat speciális jellegű: abba – a Magyar Államkincstárnál 10032000-00285575-5000067 számon vezetett számlára történő átutalással – valamennyi, a nehéz helyzetbe került családokkal szolidáris magánszemély vagy gazdálkodó szervezet közvetlenül befizetést teljesíthet. Fontos megemlíteni, hogy a krízis alapba – a zárszámadási szempontokra figyelemmel – a hozzájárulásokat csak 2009. november 15-éig lehet befizetni.

Az alapba történő befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak (ebből eredően adózási szempontból közcélú adománynak) minősül, így utóbb a társasági adó, vagy a személyi jövedelemadó bevallásakor az alábbiak szerint jogosít kedvezményre.

Magánszemélyek, egyéni vállalkozók esetében a befizetés (kivéve, ha az egyéni vállalkozó adóalap megállapításakor már levonta) az összevont adóalap adóját a befizetett összeg 30%-ának erejéig csökkenti azzal, hogy az érvényesíthető kedvezmény összesen legfeljebb 50 ezer forint lehet. Ez praktikusan annyit jelent, hogy – ha az adózó a 2009-es adóévben csak erre a célra ajánlott fel közcélú adományt – a maximálisan visszaigényelhető kedvezmény érvényesítéséhez 166.665 forintot kell befizetni.

A társasági adóról szóló törvény szerint adózó szervezetek esetében az adózó az adózás előtti eredményét csökkentheti, mégpedig az adomány teljes összegével, ha az nem haladja meg az adózás előtti eredmény 20%-át.

A fenti kedvezmények érvényesíthetősége érdekében a befizetésekről az SZMM igazolást is kiállít.

A jogosultság, illetve a jogosultságot kizáró feltételek

A támogatás célcsoportját a gazdasági válság következtében krízishelyzetbe került családok képezik. A támogatásra való jogosultság egy főre (családtagra) jutó jövedelemhatára a minimálbér nettó összegében (57.815 Ft) került meghatározásra.

Ki kell emelni, hogy a családi jövedelem kiszámításánál figyelembe vehető családtag fogalma annak köznyelvi értelmezésétől eltérhet. A rendelet e körben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: szociális törvény) család-fogalmára hivatkozik, amely törvény a családtagként történő elismeréséhez kettős feltételt támaszt. Egyrészt megköveteli az azonos lakcímet (ez a központi lakcímnyilvántartásban ellenőrizhető), másrészt részletes felsorolást ad arról, hogy kit lehet elismerni a kérelmező közeli hozzátartozójának.

A szociális törvény szerint közeli hozzátartozó:

• a házas-, vagy élettárs;

• a vér szerinti, az örökbefogadott, vagy nevelt gyermek, ha 20 évesnél fiatalabb, vagy 20 évesnél idősebb, de még nappali rendszerű középiskolai (ez esetben a korhatár 23 év) vagy felsőfokú (ez esetben a korhatár 25 év) tanulmányokat folytat és önálló keresettel nem rendelkezik, vagy valamilyen tartós betegségben, fogyatékosságban szenved (ez esetben az életkornak csak annyi jelentősége van, hogy a tartósan beteg állapotának vagy a fogyatékosságának a gyermek 25. életévét megelőzően is fenn kell állnia);

• a fentiekben felsorolt gyermek vér szerinti örökbe fogadó szülője;illetve annak házas-, vagy élettársa.

Példák:

A család egy főre jutó jövedelmének meghatározása során éppúgy nem számít családtagnak az esti gimnáziumot végző 22 éves gyermek, mint a levelező tagozatos egyetemista.

Szintén nem családtag az egyébként aktív korú nagyszüleihez az albérleti díj megspórolása céljából „felköltöző”, 24 éves nappali tagozatos egyetemi hallgató, még akkor sem, ha egyébként a nagyszülei lakását tartózkodási helyként be is jelenti.

A támogatásra való jogosultság megállapítását a család havi jövedelmén túl egyéb szempontok is befolyásolják. Figyelemmel a támogatás életre hívásának sajátos indokaira, a Kormány a rendelet elfogadásával azok számára kívánt segítséget nyújtani, akik a gazdasági válság következtében sodródtak nehéz helyzetbe, ugyanakkor máshonnan segítségre – akár azért, mert még nem kérték, akár azért, mert az egyéb lehetőségeket már kimerítették – nem számíthatnak.

A fenti szempontokra is figyelemmel ezért a támogatásra nem jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1977. évi LXXXI. törvény (nyugdíjtörvény) 6.§-ában felsorol ellátások bármelyikében részesülő személy. Ezek az ellátások a következők:

• öregségi nyugdíj

• rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj,

• rehabilitációs járadék,

• özvegyi nyugdíj, árva-ellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás,

• bányásznyugdíj, korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, szolgálati nyugdíj, előnyugdíj,

• mezőgazdasági szövetkezeti járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadéka.

Megjegyzés: A fenti ellátásokban részesülő személy a nyugdíjtörvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint a regionális nyugdíjbiztosítónál kérelmezheti az Ún. Egyszeri segély folyósítását, amelynek összege alapesetben 10.000-28.500 forint között kerülhet megállapításra (ettől a ONYF főigazgatója különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet, magasabb összeget is megállapíthat).

Hasonló meggondolásból mondja ki a rendelet azt is, hogy nem jogosult a támogatásra az a személy,

• akinek a lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat a 2009. évben 15.000 forintot meghaladó összegben már megállapított átmeneti segélyt, vagy

• akinek folyamatban van átmeneti segély iránti kérelmének elbírálása, vagy

• aki átmeneti segélyt az önkormányzattól a támogatás iránti kérelmének benyújtását megelőző 90 napon belül még nem is kért, pedig arra egyébként az önkormányzat rendelet alapján valószínűleg jogosult lenne.

Megjegyzés: Az átmeneti segély a szociális törvény alapján megállapítható pénzbeli ellátási forma. Az ellátás jellegéből adódóan az átmenetei segély megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás a többi pénzbeli ellátáshoz képest rugalmas, lényegében a megállapításánál figyelembe vehető, egy főre jutó családi jövedelem minimumának meghatározására (ez jelenleg az öregségi nyugdíjminimum, egyedül álló személynél annak 150%-a) szorítkozik.

Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel is. Az átmeneti segélyre való jogosultság, vagy éppen a segély rendszeres vagy alkalmankénti nyújtásának feltételeit a települési önkormányzatok rendeletben határozzák meg, és magának az ellátásnak a megállapításáról is a képviselő-testület hoz döntést.

A jogosultsági feltételek körében végezetül ki kell térni a „gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható” azon eseményekre, amelyek következtében a család „ a mindennapi életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe került”. A rendelet ezzel összefüggésben csak példálózó felsorolást ad, ezzel is elősegítve azt a szándékot, hogy a méltányosság minél szélesebb körben alkalmazható legyen. A rendelet szerint krízishelyzetnek minősül különösen, ha a kérelmező

• a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette, vagy

• jövedelme a 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent, vagy

• lakáscélú kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy

• egészségi állapota indokolja.

A fenti felsorolásban több helyen is szereplő, fordulópontként megadott dátum a (világ)gazdasági válság negatív hatásai (pl. munkahelyek megszűnése, a deviza-hitelek törlesztőrészleteinek ugrásszerű megemelkedése, stb.) magyarországi „begyűrűzésének” szakértők, közgazdászok által elfogadott időpontjához igazodóan került meghatározásra. A támogatás parttalan „osztogatásának” elkerülése okán mindenféleképpen szükséges volt ezeket a mérföldköveket felállítani.

A támogatással kapcsolatos eljárás

A támogatás iránti kérelmeket a lakó-, illetve a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, egységes adatlapon kell benyújtani. Az eljáró szervek felkészülésének időigényére tekintettel a kérelmeket 2009. augusztus 1-jétől lehetett benyújtani, míg a fent említett zárszámadási szempontok miatt a benyújtás végső határideje 2009. november 30.

A jegyző eljárásbeli szerepe kettős: egyrészt segítséget nyújt a kérelmek szakszerű kitöltéséhez, másrészt ellenőrzi a kérelmekben foglalt adatok valódiságát és a szükséges (a jövedelmi helyzetet, vagy adott esetben a lakáshitel drágulásának mértékét igazoló) dokumentumok meglétét. A jegyző megvizsgálja azt is, hogy a kérelmező esetében fennállnak-e az előírt jogosultsági feltételek.

A jegyző a kérelmezőt hiánypótlásra is felszólíthatja, továbbá a rendelet felhatalmazza a kérelem elutasítására is. Erre akkor van lehetősége, ha a kérelmező

• a hiánypótlási felszólítás ellenére sem korrigálja az elmulasztottakat, vagy

• a jogosultsági feltételeknek nem felel meg.

A kitöltött, aláírt és ellenőrzött kérelmeket a jegyző juttatja el az illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság részére, amely gyors eljárásban dönt a támogatás megítéléséről, annak konkrét összegéről. Hangsúlyozni kell, hogy sem a jegyző esetleges elutasító döntésével, sem a nyugdíj-biztosítási igazgatóságok döntésével szemben nincs helye jogorvoslatnak.

A főszabályként 20.000 és 50.000 forint között – de különösen méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén (pl. 30%-kal, vagy annál nagyobb mértékben csökkenő jövedelem, 30%-kal vagy annál nagyobb mértékben növekvő lakáskölcsön, három vagy több gyermeket nevelő család) is legfeljebb 100.000 forintnyi – összegben megítélhető támogatás folyósításáról (a kérelmező választás szerint postai vagy banki úton) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) gondoskodik. A rendelet eljárási határidői lehetővé teszik, hogy ha hiánypótlásra nincs szükség, akkor a támogatás a kérelem benyújtásától számított 1 hónapon belül „megérkezzen” a jogosulthoz.

A támogatással kapcsolatban további információk találhatók a www.szmm.gov.hu honlapon.

Eddig csaknem 30 ezer kérelem érkezett a krízisalaphoz (a rendelkezésre álló keret 5,5 milliárd Ft), melyből közel 24 ezret bíráltak el. 22.100 kérelmező már meg is kapta a támogatást, melynek átlagos összege 37.500 Ft.

A szakértői háttéranyagot Garai István Levente dr., országgyűlési képviselő(MSZP) segítségével tettük közzé.

 Az igénylőlap és a kitöltési útmutató letölthető PDF formátumban.

Letöltés linkje: http://www.kkfhkt.hu/krizis_igenylolap.pdf

A befizetőkről némi áttekintést az alábbi linről kaphat: www.szmm.gov.hu/download.php
(A link velünk kapcsolatban nem álló internetes oldalra mutat.)