Home

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkozásról

 

 
TÁJÉKOZTATÓ
AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL
 
 
 
 
2010. március 31-től megszűnt az alkalmi munkavállalói kiskönyv, illetve az e szerinti foglalkoztatás lehetősége.
Helyette – az alkalmi munkavállalókat – az „Egyszerűsített foglalkoztatás” keretében lehet alkalmazni. (2009. évi CLII. tv.)
 
 
 
Alkalmazás lehetséges területei:
 
  • háztartási munka
  • mezőgazdasági idénymunka (erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat)
  • növénytermesztési idénymunka
  • idegenforgalmi idénymunka
  • közhasznú munka (közhasznú szervezetnél)
  • egyéb alkalmi munka
 
Egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő fogalmak a tájékoztató 3.sz. mellékletében találhatóak
 
 
Az alkalmazás időtartama:
 
  • háztartási munka
természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és
háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony.
Határozatlan időre is köthető.

 
 
  • mezőgazdasági idénymunka (erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat)
felek között a
határozott időre szóló egybefüggő legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített munkaviszony,
 
 
 
  • növénytermesztési idénymunka
egybefüggő időtartama a 31 naptári napot meghaladhatja,
egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony.
 
 
 
 
  • idegenforgalmi idénymunka
felek között a
határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített munkaviszony.

 

 
  • közhasznú munka (közhasznú szervezetnél)
alkalmi vagy idényjellegű munkára kötött
felek között a
határozott időre szóló egybefüggő legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített munkaviszony.

 

  • egyéb alkalmi munka
felek között a
határozott időre szóló egybefüggő legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített munkaviszony.
 
Jelenléti ív vezetési kötelezettsége:
 
  • jelenléti ívet öt évig meg kell őrizni, szigorú számadású nyomtatvány
  • 2 példányban kell vezetni (1 pld-t a munkavállalónak át kell adni)
  • a munkáltató és a munkavállaló törvényben előírt adatait tartalmaznia kell
  • aláíráskor fel kell tüntetni a munkába lépés és a munka befejezésének időpontját
(A magánszemély munkáltató háztartásában végzett munka esetén jelenléti ívet sem kell kitölteni.)
 
Jelenléti ív minta a tájékoztató 2. sz. mellékletében található.
 
Munkaszerződés:
 
  • öt naptári napot meg nem haladó időtartamra szóbeli megegyezés
  • öt naptári napot meghaladó időtartamra írásban foglalt munkaszerződés
  • A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.
(Munkaszerződést növénytermesztési idénymunka esetén csak akkor kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, vagy ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a 30 napot meghaladja.)

Munkaszerződés minta a tájékoztató 1. sz. mellékletében található
 
 
A jogviszony igazolása
 
A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazolólap megegyezik az Mt. általános szabályai szerinti munkaviszony esetén az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009.(XII.30.)SZMM rendelet alapján kiadandó igazolólappal.
 
Ha az alkalmi munkavégzésnek minősülő munkaviszony írásbeli munkaszerződéssel jön létre, de az igazolólap nem kerül kiadásra (mivel alkalmi foglalkoztatás esetén nem kötelező), akkor a munkaszerződés szolgál a munkaviszony igazolására.
 
Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetén, ha a munkaszerződés írásba foglalása nem kötelező, de a munkáltatónak jelenléti ívet kell vezetnie, a munkaviszony igazolására a jelenléti ív szolgál, amely tartalmaz minden olyan kötelező adatot, amelyet a munkaszerződésben is kötelező feltüntetni.
 
A külföldi állampolgárokra vonatkozó speciális szabályok
 
A külföldi személyek közül
  • a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőszemély, valamint
  • a Magyar Köztársaság területén a 355/2009.(XII.30.)Korm. rendelet alapján munkavállalási engedély nélkül foglalkoztathatóharmadik országbeli állampolgár
egyszerűsített foglalkoztatása esetén a munkáltatót [az erre rendszeresített formanyomtatványon] az illetékes regionális munkaügyi központ felé bejelentési kötelezettség terheli.A foglalkoztatás kezdőidőpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követőnapon kell bejelenti.
A nyomtatvány a „www.darmk.afsz.hu / Híreink / Felhívás külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban / Bejelentőlap” menüpont alatt érhetőel.
 
Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag
  1. mezőgazdasági idénymunka, valamint
  2. a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka
keretében foglalkoztatható az Eftv. szerint létesített munkaviszony alapján.
 
A harmadik országbeli állampolgár kérelmére továbbra is az állami foglalkoztatási szerv [területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltsége] keresi meg
  1. az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint
  2. az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
 
A fentiek szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak. Ebben a munkaügyi kirendeltség azt igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.
 
 
 
 
 
 
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés
 
Általános közteher-fizetési szabályok
 
A törvényben meghatározott kivételekkel az általános adó- és társadalombiztosítási szabályokszerinti adók és járulékok kapcsolódnak az egyszerűsített foglalkoztatáshoz.
 
A több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén [pl. a Magyarországon egyébként biztosítottnak minősülő munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt létesít] afoglalkoztatónak a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A biztosított mentesül a további jogviszonyaiban a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés alól, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. [Tbj. 31. § (1) és (3) bekezdés]
 
Kedvezményes közteher-fizetési szabályok
 
Kedvezményes közterhet kell fizetni
  1. a természetes személy munkáltatóháztartásában végzett munka esetén akkor, ha a munkaszerződést legfeljebb 31 napra kötötték, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a 10 munkanapot nem haladja meg, valamint
  2. az [Eftv.-ben definiált mezőgazdasági, növénytermesztési, idegenforgalmi] idénymunka esetén.
 
A kedvezményes közteher mértéke egységesen 30 %, amelyet a nettó (a munkavállalónak ténylegesen kifizetett) munkabér alapján kell meghatározni. A kedvezményes közteher megfizetésén felül nem terheli
  1. a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  2. a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
 
Speciális rendelkezések:
 
Ha a munkavállaló
 
  1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részesmásik államban biztosított és
  2. a közösségi szabályok szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsítóigazolással rendelkezik,
 
a munkáltató közterhet nem fizet.
 
Ha a munkavállaló az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más tagállamban biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, ezt a tényt az illető személy külföldi egészségbiztosítója által, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a Tanács 1972. március 21-i 574/72/EGK rendeletének 11., valamint 12. cikke alapján kiállított E-111-es nyomtatvány igazolja.
 
 
 
 
Közteher-előleg
 
Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, az általános szabályok szerinti vagy kedvezményes közteher-fizetés helyett választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet. A közteherelőleg választásának további feltétele, hogy a munkáltató választását a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb tárgyév május 15-éig (2010-ben július 12-ig) az állami adóhatóságnak bejelentse, a termőterület nagysága és a növénytermesztési termékek megjelölésével, valamint a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs száma közlésével.
 
Az évi tízezer órás munkaidőt meghaladó foglalkoztatásra teljes egészében az általános szabályok szerinti vagy kedvezményes közteher-fizetési szabályokat kell alkalmazni.
 
A közteherelőleg alapját a munkáltató által meghatározott termőterületre eső, külön jogszabályban meghatározott, az adott növénytermesztési idénymunkára fajlagosan megállapított munkaidő-szükséglet és a munkavállalónak egyéb jövedelem hiányában kifizethető (nettó) minimálbér vagy garantált bérminimum szorzataként kell meghatározni.
 
A közteherelőleg összege a közteherelőleg-alap 12 százaléka.
 
A befizetett közteherelőleg és a ténylegesen fizetendő közteher különbözetét a munkáltatónak a bevallással egyidejűleg kell megfizetnie, illetve visszaigényelheti vagy nyilatkozata szerint az állami adóhatóságnál nyilvántartott más tartozásra átvezettetheti.
 
Ellátásra való jogosultság
 
Az a munkavállaló, aki után a munkáltató kedvezményes közterhet fizet [lásd: 3.2. pont]
  1. nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de
  2. nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez.
 
A fenti foglalkoztatás esetén a nyugdíj és az álláskeresési ellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
 
A másik EGT- tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított, ezen tényről szóló igazolással rendelkező munkavállaló [lásd: 3.3. pont] nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra az egyszerűsített foglalkoztatás keretében nem szerez jogosultságot.
 
A munkáltató Bejelentési kötelezettsége
 
A bejelentési kötelezettséget interneten ( www.magyarország.hu/hkp ) kell teljesíteni az illetékes elsőfokú állami adóhatóság felé. A háztartási és a növénytermesztési idénymunkát telefonon (189-es számon) is be lehet jelenteni a Kormányzati Ügyfél tájékoztató Központhoz. 2010. július 1-jétől a bejelentés SMS-ben is teljesíthető.
 
A munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt (növénytermesztési idénymunka esetén a tárgyhónapot követő hónap 12-éig) az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak bejelenti
  1. a munkáltató nevét (megnevezését), adóazonosító számát, illetve adóazonosító jelét,
  2. a munkavállaló természetes azonosító adatait, adóazonosító jelét, TAJ-számát,
  3. ha a munkavállaló más EGT-tagállamban vagy egyezményben részes másik államban biztosítással járó jogviszonnyal és az erről szóló, előírt igazolással rendelkezik, ezt a tényt,
  4. az egyszerűsített foglalkoztatás céljából kötött munkaviszony Eftv. 1. § (1) bekezdés a)-d)pontja szerinti minőségét, kezdetének és megszűnésének időpontját, a munkaviszony esetleges szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt,
  5. a munkavégzés helyét.
 
A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban Art.) 31. §-ának (2) bekezdése szerint (havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton) teljesíti.
 
A kedvezményes közteher-fizetésre jogosító egyszerűsített foglalkoztatási formák esetén - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.
 
A kedvezményes közteher-fizetésre jogosító egyszerűsített foglalkoztatási formák esetén - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.
 
 
A MUNKAVÁLLALÓ BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
 
  • amennyiben a munkára jelentkező regisztrált munkanélküli, az illetékes területi Munkaügyi Kirendeltségen a munkafelvételt megelőzően kell megtenni.
 
 
A munkaviszony időtartama alatt a Munkatörvénykönyv előírásait az alábbiak figyelembe vételével kell alkalmazni:
 
  • Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik
    között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.
  • Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a
    munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.
  • Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a
    kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály
    rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
  • Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
    a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)–(7) bekezdését,
    b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83–83/A. §-át,
    c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84–84/A. §-át,
    d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A–86/E. §-át,
    e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105–106/B. §-át,
    f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
    g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
    h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő
    munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
    i) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
    j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
    k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét,
    l) a közigazgatási szerveknél foglalkozatott munkavállalókra vonatkozó eltérő
    rendelkezésekről szóló XII. fejezetét,
  • a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket.
    Háztartási munka esetén a törvényben foglaltakton túlmenően
    a)     nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2)
    bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
    b)     a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
    c)     a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)–(8) bekezdését és 76/A–76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,
    d)     nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A–85/B. §-a,
    e)     nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,
    f)     nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
    g)     nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143–143/A. §-a,
    h)     nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170–170/D. §-a
  • Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a törvényben foglaltakon túlmenően
    az Mt.     szabadságra vonatkozó 130–131. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alapszabadság megilleti az egyszerre megszakítás nélkül öt napos időtartamra bejelentett munkavállalónál nem kell alkalmazni az Mt. pótszabadságra, betegszabadságra, egyéb munkaidő kedvezményekre
    vonatkozó 132–140. §-át,
  • munkaidőkeret hiányában is
a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első
napján is közölhető,
a munkáltató elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
További hasznos tudnivalók
  • A korábbi alkalmi munkavállalói könyveket legkésőbb 2010. július 31-ig le kelladni a területileg illetékes Munkaügyi Kirendeltségen
  • A munkáltatók a 2010. március 31-ig fel nem használt közteher jegyek értékét legkésőbb 2010. szeptember 30-ig az APEH-nál igényelhetik vissza.
  • A FIDESZ kormányalakítását követően a törvényt valószínűleg visszavonják. (Az viszont nem egyértelmű, hogy az előző jogszabály lép-e ismét hatályba.)
Az MSZOSZ Dél-alföldi Regionális Képviselete Jogsegély szolgálati fogadóórái:
Minden kedden: 14.00-16.00 óra között
Minden csütörtökön: 10.00-12.00 óra között
Dr. Kiss Sándor ügyvéd
Az MSZOSZ Dél-alföldi Regionális Képviselete Álláskeresők Információs Szolgálatafogadóórái: (Tanácsadás, információ nyújtása álláskeresőknek, nem munkaerő közvetítés !)
Minden kedden: 10.00-12.00 óra között
Minden csütörtökön: 13.00-15.00 között
Koordinátor: Kurai Csilla
Fogadóórák helye: a tájékoztató fejrészében található címen.
MSZOSZ DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÉPVISELETE
(Szerkesztette: Sárosi Péter)
MELLÉKLETEK
1. melléklet a 2009. évi CLII. törvényhez
Egyszerűsített munkaszerződés
Munkáltató
neve, megnevezése:
székhelye,
lakóhelye:
Adószáma:
Munkavállaló
neve, születési családi és utóneve(i):
születési helye,
ideje:
anyja születési családi és utóneve(i):
lakóhelye:
TAJ-száma:*
adóazonosító jele:*
Egyszerűsített munka jellege:
Természetes személy háztartásában végzett
munka:
Alkalmi munka:
Idénymunka:
Munkakör:
........................................................................................................
Munkaviszony kezdete:
.......... év ........... hó ....... nap
Munkaviszony
megszűnésének napja:**
..... év ........... hó .... nap
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák
száma/nap (naponként):*** ......; .......; .......; .......; .......;
Rendes munkaidő: .... óra/nap
Személyi alapbér (bruttó):
.................. Ft/hó vagy
......... Ft/nap, összesen:
................. Ft
a munkaviszony teljes idejére
Munkavégzési hely:
Kelt:
....................., .............. év .............. hó .......... nap
.............................
munkáltató
.............................
munkavállaló
 
* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.
** Határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével.
*** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. melléklet a 2009. évi CLII. törvényhez
Jelenléti ív
Munkáltató
neve, megnevezése:
székhelye,
lakóhelye:
adóazonosító jele:
Munkavállaló adatai
Munkaidő*
Munkakör
Munkabér**
Munkavállaló aláírása
a munka-
végzés meg-
kezdésekor
a munka-
végzés be-
fejezésekor
neve, születési
családi és
utóneve(i):
születési helye,
ideje:
anyja születési
családi és
utóneve(i):
lakóhelye:
TAJ-száma:
adóazonosító jele:
 
* A munkavégzés napja, valamint a munkaidő kezdete és vége óra szerint megjelölve, továbbá a ledolgozott órák száma.
** A ledolgozott munkaidőnek megfelelően, Ft/nap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. melléklet a 2009. évi CLII. törvényhez
Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő fogalmak:
 
[Az Eftv. 2. §-a alapján:]
 
háztartási munka: természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony,
mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot,
növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a 2. ponttól eltérően a harmincegy napot meghaladhatja,
idegenforgalmi idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka,
alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
 
[A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény2. §-a alapján:]
kizárólag ezeken a területeken
idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása;
kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;
lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás;
szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása;
tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása;
utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása;
utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése;”